Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 15. (Eger, 1986.)

VARGA, A.-CSÁNYI, B.: Malakológiai vizsgálatok a magyarországi felső Duna árterének víztereiben (1994)

Az év első felében Rajka és Dunaremete szelvényében kis vízállás, Komáromnál viszont közepes árhullámnak megfelelő viszonylag magas vízállás volt tapasztalható. Az év második felében azután mindhárom dunai szelvényben kedvező gyűjtési feltételek adódtak. A vízállás növekedését ugyanis csak a nektonikus, vagyis a szabadon úszó szervezetek követik aktív helyváltoztatás útján. Árvíz alkalmával tehát csak az aktívan vándorló, gyakori helyváltoztatással jellemzhető taxonokat lehet eredményesen összegyűjteni a nyeles hálós mintavételi módszerrel. Összefoglalóan a Dunával kapcsolatban tehát megállapítható, hogy a Duna felső szakaszán 1994 végére a taxonszám csökkenése voltjellemző, amelynek nem tudjuk a magyarázatát. A lejjebbi Dunaszakaszon ezzel éppen ellentétes változást tapasztaltunk, mivel mind Komárom, mind pedig Esztergom szelvénye rendelkezett a legtöbb féle bentonikus taxonnal az utolsó vizsgálatsorozat alkalmával. 3.2. Mellékágrendszer A szigetközi mellékágrendszer egy felső és egy alsó szakszra tagolható. A felső szakasz szelvényei között Dunakiliti (Szigeti-Duna, Kiliti-Cikolai-ág) és a Bodaki-ágrendszer néhány szelvényének malakológiai eredményei értékelhetők. Doborgazsziget térségében... A B-2 zárás (Sérfenyősziget) alatti mellékág (Cikolai-ágrendszer) faunája gazdag (18 Mollusca-faj : Anisus vortex, Anodonta cygnaea, Bithynia tentaculata, Dreyssena polymorpha, Fagotia acicularis, Gyraulus albus, G. laevis, Hippeutis complanatus, Lithoglyphus naticoides, Lymnaea auricularia, L. palustris, L. peregra ovata, L. stagnalis, L. truncatula, Physa acuta, Planorbis carinatus, Sphaerium corneum, SAacustre, Valvata piscinalis). Hasonló állapítható meg a Dunakiliti szelvényről (Szigeti-ágrendszer), melynek élőlnyegyüttese 1994-ben viszonylag gazdag volt (ezek között 12 Mollusca-faj fordult elő: Bithynia tentaculata, Dreyssena polymorpha, Gyraulus albus, Lithoglyphus naticoides, Lymnaea auricularia, Lymnaea peregra ovata, Lymnaea truncatula, Lythogliphus naticoides, Physa acuta, Pisidium supinum, Sphaerium corneum, Valvata piscinalis), ami feltehetően a nagy vízmélység, a homogén mederprofil és az erős áramlás, valamint az egyöntetűen durva mederanyag (durva kavics) dominanciája miatt tartalmaz jellegzetes dunai taxonokat. A Bodaki-ágrendszer két szelvényében a vízpótlás hatására egyenletesen gazdagodott az élőlényegyüttes 1994 első féléig, de az év második felében ezeken a helyeken is kevesebb állatot mutattunk ki, a többi, Felső-Szigetköz területén található mellékághoz hasonlóan (közöttük 13 Mollusca-faj: Anisus vortex, Bithynia tentaculata, Dreyssena polymorpha, Gyraulus albus, Lithoglyphus naticoides, Lymnaea auricularia, L. peregra ovata, L. stagnalis, L. truncatula, Physa acuta, Sphaerium corneum, Valvata piscinalis, Viviparus acerosus). Úgy tűnik tehát, hogy a mellékágrendszer felső szakaszán a Duna elterelésének hatását jól tükrözte a vízi makroszkókpikus gerinctelen együttes taxonszámának csökkenése révén. A korábbi adatokkal összevetve a vízpótlás és a természetes benépesülés eredményeként 1994 első felére alakult ki az összes szelvényben a legnagyobb fajszámú együttes. Az év végére előállt taxon-szám csökkenés a Duna Szigetköz alatti szakaszának kivételével mindenütt tapasztalható volt. Feltehetően olyan évszakos ritmusról van szó, amelynek további alakulása talán segítséget jelent majd a jelenség magyarázatára. A szigetközi mellékágrendszer alsó szakaszának legjelentősebb része az Ásványi-mellékágrendszer. Korábbi tapasztalataink alapján a térség egyik legérdekesebb mintavételi szelvénye a Gombócosi-zárás volt (13 Mollusca-faj: Anodonta cygnaea, Bithynia tentaculata, Dreyssena polymorpha, Gyraulus albus, Lymnaea auricularia, L. peregra ovata, L. stagnalis, L. trunca-