Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 15. (Eger, 1986.)

OLLÉ, R.: Életnyomok és patológiás elváltozások az unyi homokbányában gyűjtött puhatestűek mészvázain

1996 MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 15: 11-27 Életnyomok és patológiás elváltozások az unyi homokbányában gyűjtött puhatestűek mészvázain Ollé Réka ABSTRACT: Trace fossils and Palaeopathological Phenomena on the Shells of Molluscs Collected at Uny Sandpit (Egerian, Mány-Zsámbék Basin, Hungary). Occurrence of trace fossils and palaeopathological phenomena on the shells of 7688 molluscan remains, collected at Uny Sandpit have been examined by theauthor. The investigated phénomène are as follows: 1 .bioerosional activity of Clionid sponges, 2.Bryozoa encrusting, 3.Bryozoa borings, 4. borings of Muricid gastropods, 5. borings of Naticid gastropods, 6. Balanus overgrowth, 7. Polychaete borings, 8.dwelling tubes of Serpulidae, 9.Fungi borings, 10. crab prédation repair, 11. traces of successful crab prédation, 12.borings of Cirripeds, 13. Ostrea overgrowth, 14. xenomorf growth, 15. external fracture repair, 16. strained growth. The number of trace fossils is 1759. These occured on 1498 molluscan shells. The abundance of trace fossils on Bivalve shells is higher than on the shells of Gastropods. Trace fossils mark nearshore and shellow marine environment. On the occurrence of Polydora borings (Polychaete) and Spathipora borings (Bryozoa) the age of the formation is Lower-Miocene, accordung to the author. Keywords: trace fossils, paleopathology, molluscs, Egerian, Many Sand Formation, Hungary. 1. Bevezetés A dolgozat megírásának célja: vizsgálni, bemutatni az unyi homokbánya felsőoligocén korú feltárásából gyűjtött puhatestű ősmaradványok mészvázain előforduló életnyomokat és patológiás elváltozásokat. Ezen belül leírom az egyes életnyomokat, patológiás jelenségeket. Vizsgálom azok gyakoriságát, az egyes mészvázakon való elhelyezkedését. Bemutatom azokat a szilárd vázzal nem rendelkező élőlényeket, melyeknek tevékenysége nyomán az életnyomok létrejöttek. Végül paleoökológiai és ősföldrajzi következtetéseket vonok le és az életnyomok alapján javaslatot teszek a feltárás korának pontosabbá tételére. 2. A vizsgált terület földrajzi elhelyezkedése Az unyi homokbánya a Dunátúli-középhegység ÉK-i területén, a Gerecsétől DK-re fekvő Mány-Zsámbéki-medence ÉK-i részén található. Uny Budapesttől ÉNY-ra 35 km-re fekszik. Megközelíthető Pilisvörösvár-Piliscsaba-Tinnye településeken keresztül. A homokbánya Uny és Máriahalom között, az unyi településhatárt jelző táblától 100 méterre, az út bal oldalán található (1. ábra). 3. Földtani képződmények, ősföldrajzi viszonyok A feltárás rétegsora a Mányi Homok Formációba tartozik, amely Egerien korú. A Mányi Formáció transzgressziós rétegsor, amely csökkentsósvízi és tengeri fáciesek váltakozásából áll. A rétegsor teteje felé a tengeri kifejlődés válik uralkodóvá. A formáció a tengeri fáciesek ÉK felé történő fokozatos túlsúlyra jutásával jellemezhető (Báldi, T. 1965, 1967a). Az unyi homokbánya gyengén limonitos durvaszemű kvarchomokot és homokkövet tár fel 6-10 m vastagságban. A homok gyengén rétegzett, tömeges kifejlődésű. A rétegződést a konkrétciópadok sora és az ősmaradványos rétegzsinórok mutatják (2. ábra). A rétegzsinórokban hullámzás által összehalmozott mészvázak figyelhetők meg, amelyek nem eredeti élethelyükön találhatók, hanem összemosva parti túrzásként.