Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 14. (Eger, 1995.)

BABA, K.: Szezonális malakológiai vizsgálatok dél-alföldi gyepeken

A. Vízi csigák A láprétet Kiskenéz-pusztán egy kiszáradó nádas övezi 30-50 méteres sávban. Csapadékos években tavasszal a víz elönti. A vizsgálat idején mindkét év tavaszán a nádasban kevés víz volt. Ennek köszönhető, hogy a lápréten a kvadrátokban talált vízi csigák holtan és egyenlőtlen eloszlásban kerültek elő. (I. táblázat) Az egyenlőtlen vízellátás hatására a nádasból alkalmanként kiöntő vízzel a lápréten található vízicsigák mennyiségi arányai a mocsárlakók (M) helyett a periodikus mocsárlakók felé (PM) tolódtak el. 1. ábra. Ez a térszín kiszáradására is utal. A sziki sásréten a periodikus mocsárlakó Anisus spirorbis az egyetlen domináns faj. Korábbi nedvesebb éveknek tulajdonítható jelenléte. Ezt mutatja a szeptemberi dominanciája. Szeptemberben mindkét évben 88,85%-ban juvenilis egyedek kerültek elő. Szaporodási ciklusát Frömming, E. (1956) márciusban figyelte meg. 1. ábra B. Szárazföldi csigák Kiskenéz-pusztához közeli Mórahalmon és Kisteleken mért klimatikus adatok területileg és évenként nagy eltéréseket tartalmaznak (2—4. ábra) 1991. 610,4 mm, 1992. 354,2 mm csapadék volt Mórahalmon, a hőmérsékleti átlagok 9,85; 13,48 °C fok voltak. Kisteleken 1993-ban 572 mm, 1994-ben 354,9 mm esett. A csapadék évi eloszlása is különbségeket mutat. 1991-ben 04.-05. és 07, 10. hónapokban 1992-ben 06. és 10. hónapok voltak csapadékosak. Kisteleken 1993-ban a 04, 10. hónapokban, 1994-ben 02, 04, 08. hónapok voltak csapadékosabbak.