Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 14. (Eger, 1995.)

BABA, K.: Szezonális malakológiai vizsgálatok dél-alföldi gyepeken

A három terület abundanciája arányaiban tér el egymástól. A legmagasabb és legalacsonyabb értékek a lápréten 241,6 illetve 115,2 A/m

2

. A sziki sásréten 46,4-188,8 A/m

2 közöttiek. A homokpusztaréten 19,2-49,6 között van. Az ábrákon megfigyelhető, hogy a júniusi csapadék minimum után, melyhez egy kaszálás is járul a lápréten megnő a holt A/m aránya. Az alacsony csapadékú 1992-es tavasz után és a növekvő léghőmérséklet hatására a holt A/m arány egyenletesen növekszik. A gyűjtéseket ez évben egy 50x50 m-es kaszálatlan láprét folton végeztem. Annak ellenére a környező láprét kaszálása miatt előző évinél alasonyabb csapadék és magasabb hőmérséklet miatt megnövekedő párolgás a kaszálatlan részek csiganépességére kedvezőtlenül hatott, amit 1992-ben az egyenletesen növekvő CaC03 tartalom mutat. A relatív nedvességtartalom is alacsonyabb az 1991. évinél. Az első kaszálás júniusban a talajnedvesség csökkenéséhez, pH átmeneti növekedéséhez vezet (1. táblázat, 2. ábra). A láprétihez emelkedőn csatlakozó Astragalo-Festucetumban az évi három kaszálás hatására a talajnedvesség egyenletesen csökken (részben a gravitációs úton elfolyó víz hatására). A pH alacsony, szervesanyag % hasonló a láprétéhez. A holt egyedek abundanciája magasabb az egyre csökkenő élő egyedek abundanciájánál (I. táblázat, 4. ábra). 4. ábra A Kistelek-Tóalj 1993. évi nagyobb csapadékeloszlása a VI-VIII. közé esik. A kaszálás ellenére az élő egyedek A/m

2 magasabbak a holt egyedeknél a júniusi kaszálás abundancia csökkenéssel jár. Az alacsony talajnedvesség magas CaC03 tartalommal és magas pH-val párosul. Igen alacsony szervesanyag tartalom mellett. Azt 1994. 04-05. hónapi magasabb talajnedvesség és helyi vízborítás alacsony abundanciával párosul az év elején. A csökkenő csapadék, évi háromszori kaszálás az idény végére a holt egyedek arányát megnöveli (I. táblázat, 3 ábra).