Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 14. (Eger, 1995.)

KÖLLŐ, ZS.: A Bodoki-hegység (Keleti-Kárpátok) erdőtársulásainak csigái

egy kisebb csermelyhez közel, ahol egyaránt voltjellemző erdőlak, de természetesen vízparti faj is. Elkülönülése ezzel hozható összefüggésbe. Háborgatások következményei a fajokra A dolgozatomban leírtakat figyelembe véve látható, hogy e hegység esetében is a természetes élőhelyek megbolygatása az egyed- és a fajszám csökkenését vonja maga után. Vizsgálataim azt mutatják, hogy a hegség egészében érvényesülnek antropogén, illetve egyéb zavaró hatások. A különböző hatások következtében faj- és egyedszámcsökkenés következik be. A fajkiesések eltérő módon zajlanak le, így jelen dolgozatra ez az erdészeti kezelések, illetőleg a lomb koronaszint megbontásával az árnyékkedvelő fajok (Oxyhilus glaber, Vitrea transsylvanica) pusztulásához vezetett (ezeket a fajokat csak holtan találtam meg). Az erdőkben az erdészeti kezelések hatására főleg az árnyékkedvelők pusztulnak ki. Ezzel magyarázható egyes hygrofil fajok nagyon alacsony számaránya (Oxyhilus glaber, Daudebardia transsylvanica). Összefoglalás A Keleti-Kárpátokhoz tartozó Bodoki-hegység 3 jellemző erdőtársulásában 25 gyűjtőhelyről összesen 250 kvadrátfelvételt végeztem. Az általam vizsgált társulások a Fagetum sylvaticae carpaticum, az Alnetum glutinosae-incanae, valamint a Quercetum-Carpinetum transsylvanicum voltak. Gyűjtéseim során összesen 74 faj, 1384 egyedét gyűjtöttem be, a holt egyedekkel együtt pedig közel 2000 egyedet vizsgáltam. Eredményeim értékeléséhez matematikai módszereket is használtam. A fajokra és lelőhelyre clusteranalízist, főkomponens analízist használtam. A vizsgált növénytársulások csigaegyütteseinek eredményeit értékelve megállapíthattam, hogy a hegység minden részén érvényesülnek kisebb-nagyobb zavaró hatások. A zárt erdőkben a lombkorona megnyitásával csökken a nedvességkedvelő fajok száma, helyüket az ubiquista fajok foglalják el. A patakparti társulások a közlekedési utak, valamint a marhák legeltetése és itatása következtében szintén mutatnak zavarásra utaló jeleket, itt is tapasztalható fajkiesés. Matematikai módszerek segítségével sikerült a különböző erdőtársulásokat elkülöníteni egymástól, illetve kimutatni az egyes társulások bolygatottságát. IRODALOMJEGYZÉK Bába ,K. (1992): Terrestrial snail assemblages in the Bükk mountains. - Abstracta Botanica 16(2): 109-127 Bielz, E. A. (1867): Fauna der Land- und Süsswasser Mollusken Siebenbürgens ed.ll. Hermannstadt Csűrös S. T. (1986): Scurta caracterizare generala a vegetatiei din Transilvania Lucrarile Gradinii Botanice, Bucuresti: 825-853 Grossu A. V. (1982):Gastropoda Romániáé I, Editura Litera, Bucuresti p: 1-314 Grossu A. V. (1987): Gastropoda Romániáé II, Editura Litera, Bucuresti p: 1-438 Grossu A. V. (1981): Gastropoda Romaniae III,Editura Litera, Bucuresti p: 1-267 Grossu A. V. (1983): Gastropoda Romaniae IV, Editura Litera, Bucuresti p: 1-562 Grossu A.V (1984): Gastropoda Romaniae V, Editura Litera, Bucuresti p: 1-231 Kerney M. P., Cameron R. A. D., Jungbluth J. H. (1983): Die Landschnecken Nord-und Mitteleuropas, Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin p: 1-384 Kisgyörgy, Z. (1987): Bodoc-Baraolt, Editura Sport-Turism, Bucuresti p: 1-12