Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 14. (Eger, 1995.)

KÖLLŐ, ZS.: A Bodoki-hegység (Keleti-Kárpátok) erdőtársulásainak csigái

A vizsgált növénytársulások csigaegyütteseinek elemzése Fagetum silvaticae carpaticum Az összes begyűjtött faj 43,02%-át az Aegopinella pura teszi ki, ubiquista faj és az erdők zavartságát jól indikálja. Ha összehasonlítjuk az ubiquista fajok számarányát az összegyedek számarányával, illetve ha összehasonlítjuk az egyedszámokat, eltérő értékeket kapunk. Mert addig, míg az 5 ubiquista faj csak az összfajok 10,63%-át teszi ki, addig egyedszám tekintetében ez az érték már 55,75%-nak felel meg, bizonyítván ez is a terület nagyfokú zavartságát. A Lozek által meghatározott, Bába, K.(1992) által leegyszerűsített élőhelyigény szerint (2a ábra) 30 erdőlakó, 12 bokorerdőlakó, 2 vízparti és egy sztyepplakó van (az sp.-vel jelölt Clausilia és Helicidae fajokat nem jelöltem). Az egyes gyűjtőhelyeken történő eloszlást a 2b ábra, míg a holt és élő egyedek egymáshoz való viszonyát a 2c ábra mutatja. a) ÉLŐHELY FAJSZÁM EGYEDSZÁM 7c-OS ELOSZLÁS faj szám alapján %-OS ELOSZLÁS egyedszám alapján ÉLŐ HOLT ÉLŐ HOLT E 30 349 231 66.6 82.50 89.19 BE 12 68 26 26.6 1607 10.03 S 1 1 1 2.22 0.23 0.38 VP 2 3 1 4.44 07 0.38 b) / e vJ * s 6 ? a 3 io C) 2. ábra. a) Élőhelyigény szerinti eloszlás a bükkösökben; b) Gyűjtőhelyenkénti százalékos eloszlás a bükkösökben; c) Holt és élő egyedek egymáshoz viszonyított százalékos eloszlása az egyes bükkös gyűjtőhelyeken