Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 14. (Eger, 1995.)

KÖLLŐ, ZS.: A Bodoki-hegység (Keleti-Kárpátok) erdőtársulásainak csigái

Az előkerült fajokat élőhelyigényük szerint, Lozek, V. (1965) rendszere alapján elkülönítettem. A Lozek, V. által meghatározott élőhely típusokat Bába, K. (1982) 4 jellegzetes típusra egyszerűsítette le, ennek a felosztásnak az alapján különítettem el a vizsgálataim során előkerült fajokat, élőhelyigényük szerint: E- erdőlakók: W, Wh, W(h), WM: BE - bokorerdőlakók: W(S),WS, Wf, OW, M, Mf VP - vízpartiak: H, P: S - sztyepplakók: O, X, S, Sf. Az ubiquista fajokat elkülönítettem (Bába, K. 1982) és ezek arányát vizsgáltam a többi fajhoz viszonyítva. Összesen 7 ilyen fajt találtam. Ezek az Acanthinula aculeata, Punctum pygmaeum, Aegopinella pura, Euconulus fulvus, Bradybaena fruticum, Euomphalia strigella, Helicigona faustina. Matematikai módszerek A matematikai feldolgozás IBM PC XT számítógépen készült. Az ökológiai és élőhelyigény szerinti értékeléseket clusteranalízisekkel egészítettem ki. Az állatföldrajzi értékelésnél Czekanovski egyszerű lánc, teljes lánc, egyszerűátlag és csoportátlag clustereket felhasználtam a növényzeti zónák állatföldrajzi megoszlásainak tanulmányozásához. A fajokra és lelőhelyekre elvégzett clusteranalízis alkalmazásának segítségével, a lelőhelyek egy-egy csoportjának elválása magyarázható volt az egyes fajok csoportjaival. Az egyes társulások csigaegyütteseinek eloszlási képeinek összehasonlítására PCDA Princoor-főkoordináta analízist használtam (Podani, J. 1988). Vizsgálati területek Gyűjtőhelyeimet az alábbi növénytársulásokban jelöltem ki: I. Fagetum silvaticae carpaticum (Soó) II. Alnetum glutinosae-incanae (Br-Bl) IB. Quercetum-Carpinetum transsilvanicum (Soó) Dolgozatomban végig az egyes gyűjtőhelyek számára fogok hivatkozni, de a teljesség kedvéért felsorolom az egyes gyűjtőhelyek neveit is: I. Áldás-mező; 2. Medve-domb; 3. Szemeria; 4. Málnás-mező; 5. Bálványos-rét; 6. Pokol-völgye; 7. Torja-mező; 8. Kerek-domb; 9. Szelpes-mező; 10. Szalai-erdő Az égeresek gyűjtőhelyeinek elnevezése és számozása: II. Herec-Bodok; 12. Bálványos-patak; 13. Málnás (Olt); 14. Mikóújfalu (Olt); 15. Fóris-patak; 16. Nagy-mező; 17. Besenyő; 18. Titkos-patak; 19. Herec; 20. Fotosi-rét; 21. Tekerő-patak. A tölgyesek elnevezése és számozása: 22. Ika-mező; 23. Torja-vár; 24. Szép-erdő; 25. Tölgy-forrás Eredmények A talált fajok listája Gyűjtéseim során összesen 74 fajt találtam. Ez több mint négyszerese annak, amit A. V. Grossu, a Gastropoda Romaniace című 5 kötetes könyvében megemlít. A hegység feltáratlanságára utal az a tény, hogy az említett könyvben egyetlen helyen sincs említve és közeli helyek (Tusnád, Szent Anna-tó) is csak néhány faj esetében vannak megemlítve. Ez annál is feltűnőbb, mivel Grossu gyakran hivatkozik Wagner, Bielz és mások munkájára, akik szintén végeztek malakofaunisztikai vizsgálatokat a Kárpátok területén. A Gastropoda Romániáé című munka a következő fajokat említi a Bodoki-hegység közeléből: Discus ruderatus; Árion subfuscus; Semilimax carinthiacus; Vitrea crystallina; Aegopinella pura; Aegopinella minor; Oxychilus depressus; Carpathica calophana; Bielzia coerulans; Deroceras hydrobium; Euconulus fulvus; Perforatella dibothrion; Perforatella vicina; Ena montana; Clausilia cruciata; Vestia elata.