Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 13. (Eger, 1994.)

DOMOKOS, T.-VARGA A.: Az uszadékokról, különös tekintettel a Drávából származó uszadék molluszka tartalmának vizsgálatáról

1994 Az uszadékokról, különös tekintettel a Drávából származó uszadék molluszka tartalmának vizsgálatáról Domokos Tamás - Varga András Abstract: On the float-debris wit regard to examination of the molluscan concent of the float-debris originated from river Dráva The authors in their study refer to the often inaccurate terminology of the literature. They make known, the according to their opinon, correct determination of the following notions: load, mollusc material, filter, float-debris, float-debris trap, deposit. Without exact terminology there could be erross in the explanation of the transportation of molluscs by rivers. They call the attention for the special nature of the occurences. The authors as it is indicated in the title evaluate the moluscan content of 80 liters of float-debris. The changes in the number of specimens are shown by diagrams in the case of five species, in samples of 5 and 10 dm" material. They unite about the faunistical examinations of the drainage basin of different size rivers on the basis of float-debris, and about the transportation of living animals in float-debris. Bevezetés A témához kapcsolódó hazai irodalmat áttekintve meglepődve vettük észre, hogy az uszadék fogalom helyett a szerzők szisztematikusan a hordalék fogalmával operáltak. Német illetve angol nyelvre fordított dolgozatokban pedig az Anschwemmung, Genist, illetve a deposit, river drift szóhasználattal találkozhatunk, amely szavak megközelítően a hordalék szó szinonimjai.* A magyar értelmező szótárak viszont világosan különválasztják a molluszkumot tartalmazó uszadékot és hordalékot. A megkülönböztetés a molluszkum származásának tisztázása miatt nem mellékes, sőt kifejezetten fontos. Ezért a következőkben szeretnénk ismertetni azoknak a fogalmaknak, felfogásunk szerinti tartalmi jegyeit, amelyek pontosítása nélkül zavarok támadnának a puhatestűek folyótranszportjának értelmezésében. Az alábbiakban a hordalék, a molluszkum, a szűrő, az uszadék, az uszadékfogó és az üledék fogalmát taglaljuk: Hordalék: mozgó víz által felemelt, ideiglenesen lebegtetett, majd másutt lerakott anyag. Ha hosszabb ideig egy helyben marad, akkor üledéknek nevezhető. A hordalék elsősorban Bivalviákat; az iszapban élő, esetleg oda temetődött, vagy annak felszínén sodródó, valamint lebegő növényi részekbe kapaszkodó Gastropodákat tartalmaz. Molluszkum: élő vagy holt egyedek, azok üres teknői, házai. Az üres alatt csupán az állatnélküli, de valójában más idegen anyaggal kitöltött teknőt, házat értjük. Az idegen anyag eloszlása, milyensége jelentősen befolyásolja a ház átlagfajsúlyát úszóképességét. Szűrő: jelenti azokat a víz alatti és víz feletti elemeket, tagokat, amelyek a lebegő, úszó növényi és állati eredetű hordalék, uszadék bizonyos elemeit az áramló, ingázó vízből megkötik. A mechanikai akadályba ütköző hordalék, uszadék maga is szűrővé válhat A víz alatti elemek pedig megfelelő körülmények között maguk is uszadékká alakulhatnak, vagy csak ahhoz keveredhetnek. (Pl. vízparti gyékényes sáv elszáradt részei hullámverés hatására felaprózódnak, s az uszadék, illetve detritusz elemévé válnak.) A szubmerz hínárok nem csak szűrőként szerepelnek, hanem természetszerűen táplálják is a herbivor molluszkákat. A szűrő élettelen elemeinek biotektonjai hasonlóan fontos szerepet töltenek be a táplálékláncban. Egyes rheofób fajok csak a szűrők biztosította fékezett áramlású, vagy lenitikus terekben képesek egzisztálni. Uszadék: Bizonyos időszakban az áramló, ingázó víz felszínén található elemekből álló halmaz. A folyók esetében az uszadék mozgását a folyó áramlása, állóvizeknél pedig a szél keltette hullámzás biztosítja. Az uszadékot geomorfológiai szempontból fluviatilis, lakusztrikus eróziós formának tekinthetjük, s mint ilyet célszerű az uszadék elemek irányultságával közel paralel futó szaggatott hullámos vonalakkal jelölni (Lábra). (Az usza* Mivel az uszadék szóval szinte nem is lehet találkozni, feltételezhető, hogy fogalomzavarról van szó.