Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 13. (Eger, 1994.)

SZABÓ, S.-AMBRUS A.-BÁNKUTI K.-KOVÁCS, T.: Malakocönológiai megjegyzések a Kerkában élő 3 ritka vízicsigához

az egyes szektorokban élő fajok együttes előfordulásának kapcsolatát. A feltárt kapcsolatok szignifikancia szintjét a "t" - próbával ellenőriztük (SZABÓ, 1994). (Lásd: összefoglaló táblázat.) A szokásos 5 %-os szignifikancia szinten belül csak a 2-3. szektorban volt mindhárom faj együttes előfordulása. Az 1. és 4. szektorban nem volt szignifikánsan kimutatható kapcsolat. Az 5. szektorban a Th. danubialis és a F acicularis fajopk együttes előfordulásában nagy szerepet játszhatott a véletlen, a többi esetben a kapcsolat szorosnak tűnik. 2.4. Az egyes mederszektorok malakocönózisait a SHANNON-WIENER diverzitási index és a Malakológiai érték segítségével hasonlítottuk össze (SZABö, 1994). Az összehasonlításhoz felhasználtuk egy 1989-es Kácsi-patakbéli gyűjtés adatait, ahol szintén három faj fordult elő: Theodoxus prevostianus, Sadleriana pannonica, Fagotia acicularis. (Az előző kettő "Vörös Könyv"-es faj..) Meglepő, hogy a hatféle cönózis SHANNON-WIENER diverzitási értéke közel azonos - 0,2266-0,388 között mozog - ugyanakkor az egyes malakocönózisok Malakológiai értéke 0,98-18,47 között van. 5. ábra: A SHANNON-WIENER diverzitás és a Malakológiai érték összehasonlítása a szektorokban, a. Malakológiai érték; b. SHANNON-WIENER diverzitás A vizsgált terület malakológiailag legértékesebb része a 3. szektor. 3. Öszegzés: A Kerkában végzett malakocönológiai vizsgálatok rámutatnak arra, hogy az igen ritka cönózis fajainak elhelyezkedését elsősorban az aljzat befolyásolja. A fajok számára a legkedvezőbb a 0,5-2 cm nagyságú kavics. A lassú vízmozgású iszapos részről az Amphimelania holandri visszaszorul és helyét a Fagotia acicularis veszi át.