Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 13. (Eger, 1994.)
SZABÓ, S.-AMBRUS A.-BÁNKUTI K.-KOVÁCS, T.: Malakocönológiai megjegyzések a Kerkában élő 3 ritka vízicsigához
Malakocönológiai megjegyzések a Kerkában élő 3 ritka vízicsigához - Theodoxus danubialis (C. Pfeiffer 1828), Fagotia acicularis (Ferussac 1823), Amphimelania holandri (C. Pfeiffer 1828) Szabó Sándor-Ambrus András-Bánkúd Károly-Kovács Tibor Abstract: Malacocoenological notes to three rare freshwater snails living in the Kerka rivulet - Theodoxus danubialis (C. PFEIFFER 1828), Fagotia acicularis (FERUSSAC 1823), Amphimelania holandri (C. PFEIFFER 1828). Authors have reported on a malacological survey made on the river Kerka (West Hungary, Szemenyecsörnye, Csernec; UTM: XM 24). The malacocoenological investigations point out that the arrangement of the three species of this rare coenosis is mainly influenced by the quality of the substrata of which the best is the gravel of 0.5-2 cm for the species. On the parts of mud with slow waterflow the A. holandri is driven back, and the F. acicularis is taking its room. 1.1 1994.05.10-én, Szemenyecsörnye, Csernec területén, a Kerkán (UTM: XM 24) egy nagyon ritka csigacönózis felvételezését végeztük el. A felmérés során a folyón egy véletlenszerűen kiválasztott ponton keresztben kötelet feszítettünk ki, és a kötél mellett kihelyezett lmxlm-es acélkeretet rögzítettük. A keretben két, 30 cm oldalhosszúságú, vízihálóval négyzetméterenként hat mintát vettünk 5 cm-es mélységben az aljzatból. A mintákat a helyszínen válogattuk, s a számolásnál csak az élő egyedeket vettük figyelembe. Feljegyeztük az aljzat minőségét, a meder mélységét és a növényzetet. 1.2. A cönológiai gyűjtés 30 1/3 négyzetméter felületen összesen 182 kvadrátot érintett. Az aljzat alapján a meder öt szektorra tagolható a balparttól a jobbpartig: 1. 2 1/3 m iszap. 2. 7 2/3 m durva kavics (2-10 cm). 3. 13 2/3 m kavics (0,5-2 cm). 4. 4 m sóder (1-5 mm). 5. 2 2/3 m iszap. A vizsgált terület 10,5 %-át borította magasabbrendű növényzet. A partok közelében főként Graminae (Phalaroides arundinaceá) és Myriophyllum verticillatum volt, valamint foltokban Potamogeton pectinatus. A legnagyobb vízmélység 52 cm, a sodorvonal a 2. szektor irányában volt. 1.3. A feldolgozás során vizsgáltuk az egyes mederszektorokon belül a fajok abundanciáját, konstanciáját, dominanciáját és a diszperziót; a csigacönózisok diverzitását és Malakológiai értékét, valamint a fajok együttes előfordulásának korrelációját (Szabó, S. 1994). 2.1. A gyűjtés során három faj összesen 2134 egyede került elő. Theodoxus danubialis (C. PFEIFFER 1828) Fagotia acicularis (FERUSSAC 1823) Amphimelania holandri (C.PFEEFFER 1828) Mindhárom faj egyedszáma a 3. szektorban a legmagasabb. A partok felől az egyedszám egyenletesen növekszik. Érdekes, hogy a Fagotia acicularis egyedszáma a 4-5. szektorváltásnál relatíve megnő az Amphimelania holandri rovására. A fajok abundanciája az egyedszámhoz hasonlóan változik. A Theodoxus danubialis és a
