Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 12. (Eger, 1993.)

FŰKÖH LEVENTE: Kvartermalakológiai vizsgálatok Somogy megyében I.

Kvartermalakológiai vizsgálatok Somogy megyében I. Fűköh Levente Abstract: Quartermalacological investigations in Somogy County (SW- Hungary iTransdanubia). Author reports a new Holocene freshwater fauna investigation in .Somogy County (Böhönye:Sáros-berek). In these Mollusc fauna is the first find of Bythiospeum cf. sandbergeri in Hungary. According to the examinations the found of these fauna can be ranked into the Bithynia leachi - Gyraulus riparius biozone, A Marcali - Boronka Tájvédelmi Körzet faunavizsgálatai során figyeltünk fel rá, hogy Böhönye mellett az ún. Sáros-berekben, a nedves kaszáló réten feltárt üledékekben fosszilis Mollusca - fauna található. Az 1992-ben elvégzett mintavételek során a fúrással feltárt üledékekből (6 minta) gazdag mocsári és vízi faunát sikerült kinyerni. A hat minta faunáját ökológiai csoportosításban, táblázatokban közlöm (1.-6. táblázat): A táblázatokban, a faunák összehasonlíthatóságának szemléletesebbé tétele érdekében a teljes, előkerült fajlistát közlöm. Az 1. minta faunájában találkozhatunk egy kiemelkedő faunisztikai ritkasággal, a Bythiospeum nemzetség egyik fajával (Bythiospeum cf. sandbergeri). A faj hazánk területén ma nem él, sőt korábbi üledékfeltárásokból sem ismert. Irodalmi adatokból tudjuk, hogy a Bythiospeum nemzetség fajai az Alpok mészkő területein, hasadék-, barlangiés forrásvizekben a Duna eredési területén fordulnak elő (Meier-Brook, C. 1980), ill. a legújabb irodalmi adatok szerint Hollandia területén került elő üledékből (Kuijper, W. J.-Gittenberger, E. 1993.). A feltárt üledékek faunáiban, a felszínközeli 1. minta kivételével a mocsári fajok relatív gyakorisága 80 % körüli érték. A mozgó vízre utaló fajok relatív gyakorisága a fiatalabb üledékekben csökken. A legidősebb, 6. mintában csak vízi és mocsári fajok fordulnak elő. Feltételezhető, hogy az üledék képződése idején egy mélyebb, álló, vagy lassan mozgó víz lehetett a Sáros-berek helyén, mely a Rinya-patak eredési területe. Az időközben lefolyástalanná vált terület bár mocsaras jellegét megőrizte, fiatalabb üledékeiben megjelentek a tipikusan szárazföldi fajok is, melyek a közeli erdővel borított területre jellemző fajokat is tartalmazzák (Daudebardia brevipes, Daudebardia rufa, Vertigo pusila ). Az üledékek képződése a fauna alapján a holocén fiatalabb szakaszára tehető, valószínű a szubboreális - szubatlantikum határára. Nem egyértelmű a faunák biosztratigráfiai besorolása, hiányzik a Gyraulus riparius, mely ez idáig mint tipikus felső-holocén faunaelem a hazai mocsári üledékekbeniá jelen volt (Fűköh, L.1992). A Bithynia tentaculata - Bithynia leachi fajok váltása alapján (Füköh, L. 1990) a 2.-3. minták faunái a Bithynia leachi - Gyraulus riparius zónába sorolhatók. Feltehetően egy zónahatár közeli faunáról van szó. Mind az üledékek faunáinak zónahatár jellege, mind az egy példányban előkerült Bythiospeum faj arra hívja fel a figyelmet, hogy a terület további feltárását el kell végezni, s ezáltal újabb információk birtokában a Sáros-berek negyedidőszaki fejlődéstörténete pontosabban fölvázolható lesz.