Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 12. (Eger, 1993.)

FŰKÖH, L. Az Upponyi-szoros Zebrina detrita (O. F. Müll., 1774) populációinak biometriai vizsgálata

Az Upponyi-szoros Zebrina detrita (O. F. Müll., 1774) populációinak biometriai vizsgálata Fűköh Levente Abstract: Biometrical investigation of Zebrina detrita (O. F .Müll., 1774) population of Uppony-valley (North Hungary). The relationship beetwen shell morphology and ecological factors ( eg. vegetation, wind, microclimate) has been investigated by the author. There is a significant difference among biometrical data of Zebrina detrita of thre studied area (U-l, U-3, U-6) A Zebrina detrita csigafaj biometriai vizsgálatával 1978-ban kezdtem foglalkozni. Ekkor az Odor-vár (Bükk-hegység) területéről származó nagyobb minta egyedeinek biometriai elemzése során a házak hosszúságának változatosságát vizsgáltam. A vizsgálat eredményeként tett megállapítás lényege, hogy a házak mérete és az élőhely mikroklímája között kapcsolatot lehetett kimutatni (Fűköh, L. 1990). Az 1992-es évben az Upponyi-szorosban végzett recens faunavizsgálatok alkalmával (Fűköh, L. 1993) három mintaterület (U-l, U—3, U-6) Zebrina detrita anyagának hosszúsági adatait elemeztük véletlenszerűen kiválasztott 100 egyed alapján. A három terület az ún. Keresztes-kő déli kitettségű oldalában található. Rövid jellemzésük: Az U-I mintavételi hely a Horváti-lik fölötti sziklagerinc kiugrásán található. Az U-3 mintavételi hely az Upponyi-sziklaüreg néven leírt barlang aljában cserjékkel övezett Sedum- és Sempen>ivum-fí\]okka\ borított sziklán van. Az U-6 mintavételi pont a falu felöli völgybejárat fölötti sziklagerinc. Növényzettel közepesen fedett, a völgyben uralkodó szél itt érezteti legjobban hatását. A mért adatok (/. táblázat) alapján készített eloszlási görbék (J^f. ábra) az alábbi kiértékelést teszik lehetővé: /. A legegyenletesebb eloszlás az U-l mintavételi hely Zebrina detrita populációjában tapasztalható. A faunisztikai és klíma vizsgálatok szerint a Keresztes-kőnek ez a pontja az egyik legkiegyensúlyozottabb mikroklimatikus terület. Kevéssé érvényesül a szél erős szelektáló hatása (Fűköh, L. 1980), az éjszakai páradús levegő miatt a xerotermitás sem olyan mértékű mint más mintavételi pontokon. 2. A legnagyobb változatosságot mutató eloszlási görbét az U-3 mintavételi pont Zebrina detrita populációjának vizsgálata során kaptuk. A mintavételi hely környéke igen változatos, nyílt, ill. csupán Sedum fajokkal fedett karszt és cserjésekkel borított terület is megtalálható a közelében. Feltehetően ez a változatos vegetációs állapot tükröződik a markáns hármas csúcsú görbében. Az eloszlási kép igen hasonlatos az Odor-váron vizsgált populáció eloszlásához (Fűköh, L. 1990). 3. A harmadik terület az U-6 mintavételi pont. A Zebrina detrita házak hosszúság adatai igen szűk eloszlást mutatnak, kiugró, erőteljes csúccsal. Ez arra enged következtetni, hogy az ökológiai paraméterek valamelyike erős szelektáló faktorként meghatározza a populáció biometriai paramétereit. A klímavizsgálatokból tudjuk (Fűköh, L. 1980, Domokos, T-Fűköh, L. 1984), hogy ezen a ponton az állandó igen erős szél szelektáló tényezőként jelentkezik. A fentiekben leírt vizsgálati eredmények megerősítik azt a következtetést, hogy az ökológiai faktorok (mikroklíma, a növényzettel való borítottság, szél stb) erősen meghatározzák egy faj metrikus paramétereit. E következtetések, ha nem is alapulnak olyan aprólékos vizsgálatokon, mint a korábban e területről származó Granaria frumentum biometriai vizsgálata (Domokos,T. - Fűköh, L. 1984 ) mindenképpen kiegészítik azt, ill. tovább árnyalják azt a képet, melyet a korábbi hasonló vizsgálatok alapján felvázoltunk.