Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 12. (Eger, 1993.)

BÁBA, K.-MAJOROS, G: Adatok a meztelencsigák gombatáplálékáról

csiga esetében (Fröberg, L.-Baur, A.-Baur, B. 1993.), mivel a bomló anyagokból, illetve a magasabbrendű növényeket és a holt aljzatokat bevonó mikroszervezetek (peryphyton, perilithon) összességéből álló táplálék mindig sok gombaelemet tartalmaz, addig a magasabbrendű gombák fogyasztása csak egyes csigafajokra jellemző. Táblázatos összeállításunkban szép számmal találhatók az ember számára nyersen mérgező gombák, így például a Tylopilus felleus, Paxillus involutus, Armillariella mellea, Mycena pura, Amanita verna, A. muscaria, A. phalloides, Hypholoma fajok, Dermocybe cinnamomea, Lactarius vellereus - a több más kevésbé mérgező faj mellett. Ez mindenképpen arra utal, hogy a gombatoxinoknak legalábbis jó része nem hat közvetlen elriasztólag a csigákra. Nincs kizárva azonban, hogy a toxint tartalmazó gombák fogyasztása valamilyen káros következménnyel jár a csigákra nézve, és esetleg a huzamosabb ideig történő gombafogyasztást megakadályozza. A táplálékválasztási kísérletek eredményei legalábbis arra utalnak, hogy a meztelencsigák válogatni tudnak a gombák között, és még kényszertáplálás esetén sem minden gombát fogyasztanak el szívesen (Körtvély, A. - Körtvély, A. 1966). Bizonyított például, hogy a fitotoxinok akkor is kedvezőtlen hatással vannak a csigákra, ha egyébként a mérgező növényt rendszeresen fogyasztják (Speise, B. - Rowell-Rahier, A. 1991). A mérgező gombák gyakori csigarágásaiból viszont az következtethető, hogy ezek a méreganyagok letalis toxikózist nemigen okozhatnak a csigákban. A laboratóriumi táplálási kísérletek és a szabad természetben megfigyelt jelenségek között még sok ellentmondás van, aminek oka jelenleg nem tisztázható. Egyes megfigyelések száraz időszakokban látva csigarágást a gombán, a gombafogyasztást vízpótlásnak vélik, mások nitrogénforrásként értelmezik ezt a fajta táplálékfelvételt (vö.: Körtvély, A.Körtvély, A. 1966, ill. Frömming, E. 1954). Magunk úgy véljük, hogy a csigáknak a gombákon való előfordulásuk egybeesik az adott növényasszociációban (erdőtípusban) előforduló gombák előfordulási gyakoriságával, és nem szelektív viselkedésforma, hanem a herbivoria egyik fakultatív formája. Míg Frömming a németországi élőhelyeken előforduló leggyakoribb gombákon talált csigákat, a mi esetünkben a csigák által látogatott gombák hűen tükrözik a dunántúli savanyú talajú nyíres-tölgyesek különböző társulásformáinak normál gombaflóráját. Összefoglalás A szerzők Vass Anna mikológus gyűjtései alapján vizsgálták 32 Vas és Somogy megyei gombafajról előkerült 5 meztelencsigafaj (Árion subfuscus, A. silvaticus, malacolimax tenellus, Limax cinereoniger, Deroceras reliculatum) gombaválasztását. Összehasonlításul ugyanezen csigák által látogatott 34 németországi gombafajt is figyelembe vettek Frömming (1954) alapján. Megállapítható, hogy a gombafogyasztó meztelencsigák táplálékválasztásukban fakultatív herbivorok. A táplálékul választott gombafajok a magyarországi élőhelyi viszonyokat, illetve a németországi élőhelyi viszonyokat tükrözik a gombák természetes előfordulási viszonyainak megfelelően.