Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 11. (Eger, 1992.)

Füköh, L -Krolopp, E.: A Kálmán-réti-zsomboly holocén üledékeinek malakológiai vizsgálata

A Kálmán-réti-zsomboly holocén üledékeinek malakológiai vizsgálata Fűköh, L. - Krolopp, E.: Malacological Examination of the Holocene Sediments of the Kálmán-rét shaft cave (North-Hungary, Bükk Mountains). - The authors accomplished the malacostratigraphical and zoogeographical examinations of the Holocene sediments of the Kálmán-rét shaft cave, which can be found in the territory of Bükk National Park. According to their examinations the found of these sediments can be ranked into the Helicigona faustina - Acicula polita biozone. A Zsomboly a Bükki Nemzeti Park területén a Vöröskő-bérc alatt, attól nyugati irányban fekvő Kálmán-réten nyílik. Feltárását a Pannónia Speleoalpin Csoport végzi. Munkájuk során a kürtőn behúzódó törmelék megbontásakor nagymennyiségű csontra leltek figyelmesek, megfigyelésüket jelentették, ennek eredményeként mentünk ki a helyszínre. A zsomboly 15 m mély kürtővel nyílik a felszínre (1. ábra). Az egykori talpmélység feltehetően mélyebben volt, de a nyíláson a felszínről behúzódó üledék jelentős vastagságban kitöltötte. A kitöltő üledékből vett minták arról győztek meg, hogy érdemes az üledékek részletes őslénytani vizsgálata, mert bennük a gcrinccspaleontológiai leletek mellett igen nagy mennyiségű és jó megtartású malakológiai anyag is megőrződött. Az üledékek malakológiai vizsgálata érdekében a Mátra Múzeum Természettudományi Osztálya munkatársainak közreműködésével 1988-ban feltárást végeztünk a törmeléklejtő azon részén (1. ábra), ahol a barlangászok a nagyméretű csontokat tárták fel. A gerincespaleontológiái leletek feldolgozására a MAFI-ba kerültek. Az 1. és 2. térképezési pont között felhalmozódott erősen humuszos, kőtörmelékes üledéket úgy tártuk fel, hogy a rézsüszerűen behúzódott törmeléket merőlegesen megmetszettük - amennyire a kövek lehetővé tették - majd a szemre egységes üledéket metrikusan felosztva öt mintát különítettünk el. A további mintavételt egyrészt az üledékben előforduló nagy kövek, másrészt a felülről leszakadással fenyegető üledéktömb akadályozta meg. A feltárt üledékekből iszapolással kinyert malakológiai anyag 45 faj 1723 egyedéből áll (I. táblázat) Az előkerült fauna paloökológiai és malakosztratigráfiai elemzése az alábbiakat eredményezte: Felhasználva Lozek ökológiai csoportosítását (II. táblázat), megállapítható volt, hogy az ún. erdei elemek csoportjaiba sorolható a fajok mintegy 70-90%-a, 3-10%-a a fajoknak a mesophil csoportba tartozik (2. ábra). Mindössze két olyan faj van, amely az 5. ökológiai csoportba (Lozek, V. 1965) sorolható, melyben az ún. nyílt téren általánosan előforduló fajok és az ún. erdősztyep fajok találhatók. Az előbbi csoportot a faunában a Vallonia costata képviseli, az 1. mintába .i mindössze egy példánnyal (0,6%). Az erdősztyep fajok közül az Eumphalia strigella fordul elő. Legnagyobb relatív gyakorisága a 4. mintában van, 14,8%. Ez a környező minták faunáival összevetve (2.a. ábra) arra utal, hogy ennek a mintának az üledéke viszonylag kevésbé nedves környezeti viszonyok között képződött. Ezt támasztja alá az is, hogy ez az egyedüli minta, melyben a Carychium minimum nem fordul elő.