Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 11. (Eger, 1992.)

Makádi M.: A Melanopsis tihanyensis WENZ beomctriai vizsgálatának eredményei a Bakony-hegység délkeleti előterének tihanyi formációbeli képződményeiben

A Melanopsis tihanyensis WENZ beometriai vizsgálatának eredményei a Bakony-hegység délkeleti előterének tihanyi formációbeli képződményeiben Makádi M. Results of biométrie al investigations on the shells of Melanopsis tihanyensis Wenz from Tihany formation of south-east foreground of Bakony Mountains (Hungary, Transdanubia) Melanopsis species of small size, as M. tihanyensis are very frequent and appear in various forma in the Upper-Pannonian basin. Measurements and ornament of the shells of M. tihanyensis change characteristically in accordance with changeing of the formed paleoenvironment. Inspite of these above mentioned features the sexual dimorphism is definitely demonstrable. A pannóniai üledékképződés idején (5,5 - 1,8 millió évvel ezelőtt) a Bakony szigethegységként kiemelkedő karbonátlömege körül változatos kiterjedésű és vízmélységű beltórendszer helyezkedett el. A hegység délkekelti előterében Balatonfűzfő és Csór közötti területen a tihanyi formációbeli ún. Congeria balatonica-s képződmények - melyekre vizsgálataim kiterjedtek — változatos kőzettani összetételűek sekélyvizi üledékképződés, időszakos elmocsarasodás emlékeként. A változó vízmélység, illetve az ezzel összefüggő vízsótartalom változás következtében a vizi Mollusca-fauna összetétele és a fajok megjelenése is gyakran változott. A terület ősföldrajzi képét az 1. ábra térképe rajzolja meg. A Melanopsis tihanzensis WENZ faj biometriai vizsgálataihoz a területen található felszíni feltárások, ill. fúrások (Balatonfűzfő: Gyártelep, János-hegy, Papvásár-hegy; Várpalota: Kálvária-domb, Bántapuszta; Csór) anyagait használtam fel. 225 példányon végeztem biometriai vizsgálatokat. A vizsgált példányok 4 különböző kőzetanyagból kerültek elő, melyek faunájukkal együtt az egykori őskörnyezet jelzői: 1. a legnagyobb arányban (47%-ban) humuszos aleuritból (mésziszapból), mely maximum néhány méteres vízmennyiségű, mocsári jellegű környezetben jött létre a terület süllyedésének időszakában. Itt az aligsósvizi, édesvízi és szárazföldi fajzok keveredtek egymással; 2. szintén humuszos aleuritból (mésziszapból), mely azonban a terület emelkedésekor keletkezett mocsári környezet lehetett, ugyancsak kevert Mollusca-faunával (37%-ban); 3. mélyebbvizi, kis hullámveréses, aligsósvizű környezetben keletkezett finom iszapból (11%-ban); 4. homokos, finomkőzetlisztes agyagból (5%-ban), mely a legmélyebb, viszonylag nyugodt, aligsós vizű környezetet jelez. A faj legjellemzőbb mérhető és megfigyelhető tulajdonságait az /. táblázat tartalmazza. a. Hosszúsága 0,60-1,30 cm közötti szórású (sz=0,70), átlagosan 0,95 cm hosszúságú faj. A legnagyobb szórást a süllyedéssel keletkezett mocsári környezet (1. környezet) egyedei mutatják, melyek a legkisebb méretűek is egyben (Hl =0,89 cm). A legnagyobbak az emelke-