Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 9. (Eger, 1990.)
Varga András: Csigapestis a Mollusca gyűjteményekben
Varga András Csigapestis a Mollusca gyűjteményekben Shell-plague mollusc collections ABSTRACT Author calls readers' attention to the chemical conversion of aragonite and calcite which two materials build the shell of snails. He presumes that this symptom is caused by the chemical reaction which is produced between the materials which separate out the glass and the lime shell. This process which last for decades leads to the total disruption of the shells. A múzeumokban, magántulajdonban lévő, száraz állapotban megőrzött gyűjteményeket leginkább a portól, koromtól, napfénytől, nedvességtől és a rovarkártevőktől kell megvédeni. Az Anthrenus-, Dermestes-fajok, portetvek, molyok jelentik a legnagyobb veszélyt, ezért a rovarok-, madár- és emlős-gyűjteményeket vegyszeres kezelésnek és évenkénti alapos átvizsgálásnak kell alávetni. A Mollusca gyűjteményekben más a helyzet, a múzeumbogár (Anthrenus) a malakológus "segítője". Miután kitakarítja a házakban bent maradt lágy részeket, a fertőzés automatikusan megszűnik. ! Általános tapasztalat, ha a faunadokumentációs csiga és kagylóanyag bekerül a gyűjteménybe, azt évekig, évtizedekig nem vesszük újra kézbe, hiszen a ház korlátlan ideig megőrzi épségét, különösebb gondozást nem igényel. A Bakonyi Természettudományi Múzeum (Zirc) Mollusca anyagának revíziója során figyeltem fel egy ijesztő jelenségre. Egyes fajok házain lisztszerű, fehéres bevonat látható. Erösebb nagyításnál ez a felület réteg apró gömböcskékből áll. Különsen vékony héjú | fajoknál jelentkezik, akkor, ha a periostracum megsérült, vagy hiányzik. A bevonat vízben oldódik. A fertőzés kezdeti állapotában a megtisztítást követően alig vehető észre a ház felületén bárminemű korrózió. A "betegség" végkifejletét a ház teljes átalakulása, korródálódása jelenti. Az eredmény egy csigaházra emlékeztető fehéres anyag, ami érintésre szétesik, vízben feloldódik. Kiegészítésként meg kell jegyezni, hogy ez a folyamat nem csak a középső- (ostracum), hanem a belső-rétegeken (hypostracum) is megfigyelhető. Nem ismerem az okát a fenti kémiai folyamatnak, ennek vizsgálatát hozzáértőnek kell elvégezni. A megoldást , egyrészt a csigaház szerkezetében, másrészt az üvegfiola minőségében illetve ezek kölcsönös egymásrahatásában kell keresnie. A héj mészanyagát aragonit és kalcit, vagy a kettőnek a keveréke alkotja. Vizsgálni kellene magát az üvegfiolát is, annak összetételét, valamint azt a tényt, hogy az üvegállapot alig észrevehető változásai az évek során milyen anyagokat szabadíthatnak fel, amelyek ebben a zárt térben reakcióba léphetnek az aragonittal illetve a kalcittal. Ezek a kémiai folyamatok nagyon lassúak, időtartamuk fiolánként változik, ennek alátámasztására néhány kiragadott példa szolgáljon:
