Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 9. (Eger, 1990.)
Füköh Levente: Egy késő-rézkori szemétgödör (Mónosbél: Mésztufa-bánya) malakofaunájának vizsgálata
Fűköh Levente EGY KÉSÖ-RÉZKORI SZEMÉTGÜDÖR (MÓNOSBÉL : MÉSZTUFA-BÁNYA) MALAKOFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF THE MALACOFAUNA OF A LATE COPER-AGE DUNG-HOLE. (MÓNOSBÉL: TUFFACEOUS LIMESTONE MINE.) ABSTRACT Author investigated a late copper-age so-called "dung-hole" from the point of view of malacology. As a result of the investigation the Holocene malacological exploredness of the Bükk area was enlarged with new data. A régészeti lelőhelyek Mol lusca-faunájának vizsgálata egyre nagyobb jelentőséggel bír a hazai kvarter fauna megismerésében. Oka, hogy a nagyvonalakban ismert faunafejlődést nyomon lehet követni részletes régészeti kronológiai besorolással. Bár az elmúlt években a vizsgálatok megszaporodtak, önálló dolgozat formájában csak kevés jelent meg. Főként a régészeti tanulmányok kiegészítőjeként kerültek felhasználásra (KROLOPP, E. 198 2). Mónosbél határában régóta ismert és vizsgált terület a mésztufa-bánya üledéksora és faunája. A bányászattal nemcsak a geológiai üledékeket tárták föl és tették vizsgálhatóvá (FŰKÖH, L. 198,4), hanem régészeti leletek is felszínre kerültek . E leletek feldolgozása (PATAY, P. 1961) során tisztázódott, hogy itt a kései rézkor egyik kultúrájának, a íbodrogkeresztúri kultúrának emlékei őrződtek meg. A bánya átvizsgálása során két, eddig feltáratlan un. "szemétgödröt" találtunk, melyeknek régészeti vizsgálata még nem történt meg, ezért csak az egyikből, a rétegek különösebb bolygatásának mellőzésével vettünk mintákat, a Mollusca fauna vizsgálata! céljából. Az üledékekből 28 faj és fajilag besorolhatatlan 4 család (Clausiliidae, Helicidae, Limacidae, Zonitidae) képviselői kerültek élő. A vizsgálat során a felső, - bányászat által bolygatott - rétegek kivételével vettük a mintákat. Az üledékeket négy szakaszra osztottuk. Faunájukat a táblázatba foglaltam össz,e. Az üledékekből előkerült egyetlen vízi faj, a Sadleriana pannonica , - mely a mésztufa mállásából származik - jelzi, hogy a terület nagy része az üledék képződésekor már száraz térszín lehetett. Az ökológiai csoportokba rendezett fauna vizsgálatából megállapítható, hogy a terület nyílt, füves-bokros Lehetett, mert a tipikus erdei elemek relatív gyakorisága igen kicsi, még a {leggazdagabb 4. mintában is csak 5 \ körül mozog, .ezzel szemben igen jelentős az un. nyílt téren általánosan elterjedt (LOZEK, V. 1964) fajok egyedszáma. Az előbb említett 4. mintában gyakoriságuk 27 \. Az ökológiai értékelésből egy család,; a L imacidae kiemelhető. E fajok mészpikkelyei mind a 3. mintában, mind, a 4. mintában közel 40 \-os relatív gyakorisággal szerepelnek. Ismeretes, Hogy a fajok táplálkozási szokásai szerint dög, vagy korhadak evők, ezért az un. "konyhai hulladékban" az előfordulásuk gyakori. Itt a rézkori s^emétgödör, mint természetes csapda "fogta meg" az állatokat. összegezésképpen elmondható, hogy 3 qzemétgödör, a területen élt egykori faunát tartalmazza, mely a korábbi; bükki faunavizsgálatokat speciálisan egészíti ki, a szubboreális és szubjatlantikum határán élt fauna egyrészt klimatikus, másrészt helyi okok következtében inkább a szubboreálisra jellemző faunaképet adja (FŰKÖH, L. 1987).
