Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 9. (Eger, 1990.)
Dávid Árpád: Újabb paleoökológiai megfigyelések felső-oligocén korú puhatestűeken (Eger: Wind-féle téglagyár)
Dávid Árpád ÚJABB PALEOÖKOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK FELSÖ-OLIGOCÉN KORÚ PUHATESTÜEKEN (EGER, VOLT WINO- FÉLE TÉGLAGYÁR) NEW PALAEO-OECOLOGICAL OBSERVATIONS ON UPPER-OLIGOCENE MOLLUSCS ABSTRACT : The deposits of the Upper-Oligocene age of the clay-pit of the former "Wind" brickworks in Eger, contain fossils plentifully. Author expounds the results of his new investigations at this locality. The various forms of overgrowth (epoechia), the presence of Bryozoa-colonies , the traces of the activity of boring-bi valvesref er to a former shallow-water marine enviroment. A geológusok és palaentológusok számára Eger legfőbb nevezetessége a "Wind-féle téglagyári" rétegsor és fauna. A város délkeleti részén, a Makiári ut mellett fekvő feltárás üledékei az oligocén végi tenger regressziójáról tanúskodnak. A tengeri molluszkás agyagra előbb sekélytengeri homokkő és agyagrétegek települnek, ez utóbbira homokzátony üledék következik, végül lagunaüledékek zárják a rétegsort. (BÁLDI, T. 1979.) A növényi és állati ősmaradványokban gazdag rétegekből előkerült Molluszka-fauna vizsgálata alapján számos paleoökológiai megfigyelést tehettem (DÁVID, Á. 1987.) Az újabb gyűjtések anyaga módot adott arra, hogy az eddigi megállapításokat kiegészíthessem, s újabb jelenségeket figyelhessek meg. Az élőlények szilárd aljzatra való ránövését vagy egymásranövését epőkiának nevezzük. Az Ostrea nemzetségbe tartozó kagylók esetében ez nem fajspecifikus jelenség. Egyéb szilárd aljzat hiányában lárváik gyakran telepednek Gastropoda vázakra. Athleta rarispina (Lamarck), Egerea collectiva (Gábor), Turricula reguláris (Köninck), Polinices josephinia olla (De Serres), Galeodes besilica (Bellardi), Globularia qibberosa callosa (Noszky), Turritella beyrichl percarinata (T.-RothT fajok esetében figyeltem meg ezt ä jelenséget. Ä csigaházak többsége hiányos, törött, koptatott. Ez allochton beágyazódásra utal. Vázaikat áramlások szállíthatták arra a helyre ahol az osztriga lárvák rájuk telepedtek. így kerülhettek közéjük az egyébként életük jelentős részét az aljzat iszapjába befúródva töltő, szuszpenzió szűrő Turritellák vázai is. Az Ostrea teknők legtöbb esetben ránöttek a csigaházak szájadékára / Egerea collectiva (Gábor), Turricula reguláris (Konick), Polinices josephinia olla (De Serres )~7~| vagy olyan nagy számban találhatók a házakon / Globuraria gibberoiT callosa (Noszky), Turritella beyrichl percarinata (T.-Roth) Athleta rarispina (Landrek) /, hogy csakis arra következtethetünk, már elhalt élőlények vázai szolgáltak szilárd aljzatul a kagylók számára. A vízmozgás következtében az üledékképződés szünetelt, vagy elhanyagolhatóan csekély volt. Ez is kedvezett a szesszilis életmódot folytató Ostreák letelepedésének. A vízáramlás változásaira, hevességének időszakos voltára következtethetünk a kagylók alakjából. A csigák vázaira ránőtt Ostreák teknői döntően lekerekítettek. Ez viszonylag nyugodt vizi környezet jelez (GÉÇZY, B. 1985) ' Az epőkia jelenséget egy másik esetben is megfigyelhettem. A kacslábu rákok osztályába (Cirrnipedia) tartoznak a Balanus nemzetségek képviselői.
