Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 8. (Eger, 1988.)
Sümegi Pál: A lakiteleki téglagyári szelvény quartemalakológiai vizsgálata
Sümegi Pál A LAKITELEKI TÉGLAGYÁRI SZELVÉNY QUARTERMALAKOLÚGIAI VIZSGÁLATA QUARTERMALACOLOGICAL INVESTIGATION OF LAKITELEK TÉGLAGYÁR /BRICKWORKS/ PROFILE ABSTRACT: The sediment geological development of the Lakitelek profile, which is situated in the central part of the Hungarian Basin, corresponds to the development of the areas on the margin of the Basin. It is possible to draw a detailed palaeooecological picture on the alterations of the sedimental environment and the climate.The deposit file of the profile can be brought into relationship with the Bácska and the Mecsek marginal loess regions according to the palaeooecological picture resp. the occurrence of epoch marking species. A cikk a Duna-Tisza közének K-i részén található lakiteleki feltárás lösz, homokoslösz, futóhomok rétegeiből kinyert pleisztocén Mollusca faunájának feldolgozását és a fauna alapján készült paleoökológiai elemzést tartalmazza. A 4,5 m-ig feltárt szelvényt 6 m-ig fúrással egészítettük ki. Rétegváltozásonként, illetve 20 cm-ként gyűjtöttünk mintákat. Mintánként 6-8 kg üledékből, 0,8 mm 0 szitán átöblítés után nyertük ki a Mollusca héjakat. A szelvény rétegsora a következő volt: 5,3-6,0 m között fakóbarna színű fosszilis talajréteg húzódott, erre a feküképződményre vékony szürkéssárga futóhomok települt 5,0-5,3 m között. Majd a futóhomokon képződött barnásvörös talajréteg húzódik 4,4-5,0 m között erre a fosszilis talajrétegre barnássárga futóhomok rakódott le 4,0-4,4 m között. A következő réteget 3,2-4,0 m közötti szürkészöld agyagos kőzetliszt, majd a 3,0-3,2 m közötti szintet faszenes, barnásszürke színű talajkezdemény alkotja. 0,4-3,0 m között barnássárga löszréteg húzódik, amelyre szürkéssárga futóhomok települt. A futóhomok felszínközeli része talajosodott. A szelvény 0,4-4,4 m közötti szakasza volt malakológiailag értékelhető. A különböző üledékekből 16.542 Mollusca egyed került elő. A jelentős egyedszám részletes paleökológiai elemzést tett lehetővé. A fosszilis talajrétegek malakológiailag sterilnek bizonyultak. A Mollusca héjak hiányát utólagos kioldódással magyarázhatjuk, hiszen a geokémiai adatok szerint enyhe, csapadékos klímán képződtek a talajszintek és ez a klíma kedvezhetett a Mollusca-faunának. Az első malakológiai zóna 3,2-4,4 m között húzódik. Kevés faj, kisszámú egyede alkotja a faunát, amelyben elsősorban a melegkedvelő, szárazságtűrő elemek dominálnak, mint a Helcopsis striata , Pupilla triplicata , a
