Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 8. (Eger, 1988.)

Szabó Sándor: A Sadleriana pannonica (Frauenfeld 1865) visszatelepítésének kezdeti tapasztalatai a Bükki Nemzeti Park területén

Szónoky Miklós: « SZAKDOLGOZAT ISMERTETÉSEK Dobosné Hortobágyi Erika: A nagyárpádi Felső-pannóniai feltárás Mollusca-faunájártak vizsgálata (Szakdolgozat) Szeged, JATE Földtani és Őslénytani Tanszéke, 1988. Témavezető: dr. Szónoky Miklós A szakdolgozat a Pécstől D-re lévő Nagyárpád község felső-pannoniai homokbányájának faunáját dolgozta fel. E mai feltárástól nem messze lehetett a hazai felső-pannóniai molluszkák egyik klasszikus lelőhelye, M. HÖRNES innen írta le 1855-ben a Limnocardium arpadense fajt. A feltárás teljes feldolgozása Lörenthey Imre nevéhez fűződik (1893). A múlt századi feltárás megszűnt, viszont e jó állapotban levő homokfejtő gazdag és kitűnő megtartású faunája lehetővé tette, hogy e klasszikus rétegsor molluszkáit a mai igényeknek megfelelő biosztratigráfiai módszerrel újraviszgálja a szerző. E szigethegység peremi, partközeli összletből 23 molluszka faj (17 kagyló, 6 csiga), 242 ép példánya került feldolgozásra. A rétegek a Limnocardium arpadense - Congeria rhomboidea paleocönózissal jellemezhetők. A szakdolgozat 27 gépelt oldal terjedelmű, melyet 6 ábra, 1 táblázat, és 11 fényképes tábla, valamint 32 tételt kitevő irodalomjegyzék egészíti ki. Szabó András: A bükkszéki Köleszói patakvölgy kárpáti emeletbeli chlamysos homokkőösszletének üledéktani és őslénytani vizsgálata (Szakdolgozat) Szeged, JATE Földtani és Őslénytani Tanszék, 1988. Témavezető: dr. Szónoky Miklós A munka a Bükkszék környékén előbukkanó miocén (burdigalai=kárpáti emeletbeli) homok-, homokkősorozat molluszkáit dolgozta fel statisztikus módszerekkel. A környék feltárásai közül itt lehetett legjobban tanulmányozni e hajdani tengeri partközeli faunát. A Macoma, Donax, Paphia, Lucinomya, Solenomya együttes gyakori és érdekes fajai a Mactra nogradensis és a Chlamys opercularis hevesiensis is. E síkparti molluszkák korszerű újravizsgálata szükségessé vált, hiszen 1942-ben gyűjtött itt utoljára NOSZKY J. A vizsgálatok a Magyar Állami Földtani Intézet segítségével tovább folytatódnak. A dolgozat 30 gépelt oldalon tárgyalja a témát, 7 ábra, 1 táblázat és 10 fényképes tábla segítségével, 21 irodalmi hivatkozás mellett. Tinódiné Soós Zsuzsanna: A Peterd-1 fúrás kunsági és balatoni (Pannóniai sensu lato) emeletbeli képződményeinek üledéktani és őslénytani vizsgálata (Szakdolgozat) Szeged, JATE Földtani és Őslénytani Tanszéke, 1988. Témavezető: dr. Szónoky Miklós 3 9