Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 7. (Eger, 1987.)

Héra Zoltán: A Zselici Tájvédelmi Körzet erdőtársulásai és csigafaunája. A Ropolyi-erdő vizsgálata

léseknek az erdő nedvességi fokára gyakorolt hatásának kimutatását. Összevetettem a különböző nedvességi fokozatú bükkös szubasszociációkból és az eredetileg nedves fokozatú, de különböző erősségű erdészeti kezelésben részesült bükkös szubasszociációkból előkerült csigafajokat, A kapott dendogramról jól látszik /2. ábra/, hogy az erdészeti kezelések tisztítástól a felszabaditó vágás felé növekvő erőssége a nedves fokozat jellemző fajgazdagságát egyre fokozódó mértékben szoritja vissza a kevésbé nedves szubasszociációk szintjére. Mivel az erdőmüvelés jelenleg alkalmazott módszere során az egyes erdőtagok valamennyi jelzett kezelésen egymás után átesnek, a nedvességet jobban igénylő fajok fokozottan háttérbe szorulnak, majd az erdő tarvágása során kipusztulnak. A csigák faj- és egyedszámának csökkenését az alábbi erdészeti munkák eredményezik : I, A faállomány nevelése során az egészséges, egyenes törzsű fákból álló homogén, szellős állományok kialakítása érdekében az erdő záródását fokozatosan, mintegy 4o %-kal csökkentik, amely az erdő párateltségének szintén lépcsőzetes csökkenését eredményezi,. Jól jelzi ezt a folyamatot két Aegopinella faj számarányának változása, Az erdő száradásával párhuzamosan az Aegopinel la. minor /Stab.,1864/ száma növekszik, mig az Ae

gopinella ressmanni /West.,1883/ előfordulási aránya csökken, 2o Az erdőkből eltávolítják a beteg, gombás, odvas törzseket, melyek jellegzetes búvóhelyei egyes hazátlan csigáknak /pl, Limax flavus /Linné,,1758/. /Soós,1959/.