Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 7. (Eger, 1987.)

Majoros Gábor: Malakofaunisztikai érdekességek

tott itteni élőhelyére. Az állat héja semmiben nem különbözik a Dél-Európában élő egyedek héjától. Nem él vele együtt egyetlen olyan más csigafaj sem, amelynek ottani előfordulása meglepő lenne, A Pomati

as rivulare a völgyet koszorúzó vízválasztó vonalat sehol sem lépi át és a völgy alsóbb részein sem él, pedig a dombság több völgye is hasonló élőhely, mint a Haramia-forrás környéke, A faj megtelepedését azért Is érdekesnek tartom, mivel itt málló lösztalajon él, nem pedig sziklás aljzathoz kötötten, mint délebbi lelőhelyein. Acicula banatica /Rossmassler/ A faj frissen elpusztult példányainak héjai kerültek elő 1987. május 3-án a Simonfa és Zselicszentpál között Felső Hosszu-megye mély löszárkaiból, A suvadásos löszbe mélyedt árok alján csordogáló erecske hordalékából 17 héj került elő, csalános akácos-bodzásban. A Trichia fi- liciná

val, Macrogastra plicatulá

val és több más fajjal együtt előkerült héjak arra engednek következtetni, hogy ez a korábban tipikusan sziklás aljzathoz asszociálódónak gondolt faj a Dunántúl mély löszárkaiban többfelé előfordulhat. Helicodiscus singleyanus /Pilsbry/ Az 1986, évi csigásztalálkozó alkalmával a békéscsabai Széchenyi-ligetben gyűjtött földmintában olyan, frissen elpusztult csigák héját találtam meg, ame; lyek a Helicodiscus. singleyanus nevü faj héjáival voltak azonosíthatók. Feltehetőleg valóban ez a faj él a park talajában, azonban anatómiai vizsgálatok nél-