Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 6. (Eger, 1986.)

Varga András: Gondolatok a magyarországi Vallonia fajok reviziója nyomán

duzzadt, a bordák és a bordaközök aránya jellegzetes /lo.ábra/. — A bordák hártyaszerüek /könnyen lekopnak, de a helyük mindig felismerhető/ Vallonia costata Kiegészítő megjegyzések

: a bordák és a bordaközök váltakozása /3.ábra/, a lekopott bordák keresztmetszete /4.ábra/. A szájadék visszavertsége a keresztmetszeti rajzon jól érzékelhető /2,ábra/, Szakadék /l.ábra/, a ház lapos /5.ábra/ Az enniens

is fonálszerű skulpturája egy-két esetet leszámítva /pl, görgetett hordalék/ kevéssé kopik, sőt a fosszilizáció során a legkülső szerves anyagú héjréteg /periostracum/ pusztulása következtében még kifejezettebbé is válhat. Alkalmanként az enniensis a talajban koromfekete, szürke, vagy narancssárga színezetet vehet fel /pl, Kelebia, erdő/, a skulptura ilyenkor még kifejezettebb. Ha a skulptura enniensis

re emlékeztet, két eset lehetséges , A fonálszerű bordák megkoptak /= enni ensis /, vagy a pulchella olyan környezetben élt /vagy torzult/, amely ezt a típust szolgáltatja /= pulchella

/. Kritikus esetben érdemes más véleményét is kikérni,vagy jól határozott összehasonlító anyag segítségével próbálkozni az azonosítással. Szük ség van a rugalmasságra, hogy a plasztikus héj szélsőséges variációit is a megfelelő faji keretbe tudjuk helyezni, A gyűjteményekben olykor pulchellá

nak határozva a v. teunilabris egyes példányaira találtam" Ez a faj a pleisztocénben halt ki Közép-Európa területéről , Recens