Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 6. (Eger, 1986.)

Sümegi Pál: A Hajdúsági löszterület pleisztocén végi Mollusca-faunája

1984-től kezdve foglalkozom a hajdúsági lösz üledékföldtani, malakológiai vizsgálatával. Az eddigi kutatás eredményeként több fúrást és négy téglagyári feltárást vizsgáltam meg,, A dolgozatomban ezek közül a debreceni téglagyári szelvény Mollusca faunáját ismertetem, A debreceni "Alföldi" téglagyár anyagnyerő helye 5

f

5 m-ig felszíni gyűjtést tett lehetővé, 9 m-ig pedig fúrásból ismert. Rétegváltozásonként, illetve 25 centiméterenként gyűjtöttem mintát. Mintánként 6-8 kg üledékből, o,8 mm 0 szitaszöveten, óvatos átöblítés után nyertem ki a Mollusca faunát, A szelvény o,75 m és 3,5o m között volt malakológiailag értékelhető, Mollusca fauna a 9,oo-8,oo m közötti vörös szinü fosszilis talajból, a 8*00-6,00 m közötti sárgásbarna agyagos kőzetlisztből és a 6,oo-3,75 m közötti löszös homokból és futóhomokból nem került elő, A Mollusca héjak hiánya a fosszilis talaj és az agyagos kőzetliszt esetében utólagos kioldódással magyarázható. A löszös homok és a futóhomok rétegeknél ugyanakkor a keletkezési körülmények - a rendkívül száraz és hideg klima, a homokverés - miatt a Mollusca faunának nem volt megfelelő élettere a terület, Az értékelhető szelvényrészből 15 faj 17,53o egyede került elő, A 11 értékelhető mintából 8 mintában az egyedszám meghaladta az l.ooo db-ot, A vizi fajok közül egyetlen faj, a Lym- nea truncatula 1 példányát nyertem ki az üledékből azaz a szárazföldi fajok abszolút dominanciájával jellemezhető a fauna,