Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 5. (Eger, 1985.)

Krolopp Endre: Az egri édesvízi mészkő rétegsor pleisztocén Mollusca-faunája

édesvizi mészkőréteg fed. Az édesvizi mészkőben helyenként közbetelepült mésziszap-rétegek találhatók, bennük itt-ott fosszilis talajrétegekkel. Az édesvizi mészkő és mésziszap-rétegek az egri hévforrások pleisztocénkori elődeinek vizében rakódtak le. A Legányi-centenáriumhoz kapcsolódik az a történeti adat, hogy az édesvizi rétegsorból először Legányi Ferenc gyűjtött Schréter Zoltán geológus kiséretében csigákat 1921ben, majd 193o-ban. Az anyagot Schréter határozta meg. Néhány évvel ezelőtt munkaközösség létesült az egri édesvizi mészkő rétegsor földtani és őslénytani tanulmányozására. A munkák során a pincékből, a Cifra-part pereméről, a Dobó-bástya mögötti mésztufa-fal kis üregéből, összesen 25 lelőhelyről gyűjtöttem Mollusca-anyagot. Az összfauna kereken loo fajból áll, amely igy hazánkban a leggazdagabb pleisztocén Mollusca-fauna. A vizi fajok közül leggyakoribbak a Theodoxus prevostianus és a Fagotia acicu- laris

. Az utóbbinak különleges, élekkel,illetve tarajokkal diszitett formái is előfordulnak. Ezeket Schréter Melanopsis dobói néven leirt uj fajhoz, illetve ezen belül további 3 uj alfajhoz sorolta. Jelenlegi megítélés szerint a F. acicularis melegvízben létrejött, de rendszertani érték nélküli formáiról van szó. A többi vizi faj általában kis példányszámban fordul elő. Itt emlitem, hogy a hazai pleisztocén üledékekből első izben került elő az Ancylus fluviatilis

. Egy Hydrobiida pedig, amely a Marstoniopsis scholtzihoz látszik közelállónak, minden valószínűség szerint uj faj. Ha a későbbi vizsgála-