Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 3. (Eger, 1983.)

Bába Károly-Varga András-Wágner Mária-Zseni László: Három bükki erdőtársulás szárazföldi csigáinak elkülönítése állatföldrajzi módszerrel

pregnásabban mutatkoznak meg a különbségek, ha a faunaele­meket az átlagos A/m 2 adatokkal súlyozzuk. Az így nyert mennyiségi megoszlás jellemző az egyes erdőtípusokra. A 2. táblázat a kontinentális és szubatlanti elemek komplementer jellegének tanulságait mutatja be. kontinentális elem % subatlanti elem % 2. táblázat Tilio- Q. p. Melitti­Fraxinetum Carpinetum Fagetum 27,37 72,63 55,32 44,68 49,47 50,53 A gyertyános tölgyes nagyobb arányban tartalmaz kontinen­tális elemeket. Ez az eredmény összhangban van Mayer 1968. növényföldrajzi elemzésének eredményével, mely szerint gyer­tyános tölgyesek kontinentális-subatlanti, a bükkösök atlanti és a hárs-kőris sziklaerdők subatlani jellegűek. Feltehetően az erősebb erdészeti igénybevétel következtében került közelebb egymáshoz a bükkösökben a kontinentális és subatlanti elemek aránya. IRODALOM Bába, K. (1980): A fossilis adatok szerepe a magyarországi szá­razföldi csigák esetében, a recens zoogeográfiai osztályozás ki­alakításában. Acta Debrecina (megjelenés alatt). — Bába, K. (1981): Magyarország szárazföldi csigáira vonatkozó új állatföld­rajzi felosztás tanulságai. Soósiana 9: 13—22. — Bába, K. (1982): Eine neue zoogeographische Gruppierung der ungarischen Land­mollusken und die Wertung des Faunabildes. Malacologia 22, (1—2): 441—454. — Jakucs, P. (1981): Magyarország legfontosabb növénytársulásai, in: Hortobágyi, T. — Simon, T. Növényföld­rajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó Bp. 226—263. — Mayer, A. (1968): Magyarország erdőtársulásai. Akad. Kiadó,

Next

/
Thumbnails
Contents