Csintalan András (szerk.): Víz-Hangok. Az egri Országos Akvarell Biennálék/Triennálék (1968-2014) nagydíjasainak kiállítása - A Dobó István Vármúzeum kiállításvezetői 3. (Eger, 2017)

VÉGH ANDRÁS (1 940)

Tolnán született, Budapesten él. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János és Bernáth Aurél növendékeként végzett 1967-ben. 1970—1973-ban Derkovits-ösztöndíjas, 1994-ben Munkácsy-díjas. Festészetét meghatározza az önállósodás évtizedének, a 60-as éveknek a festőisége, a valósághű-természetelvű és az elvont-absztrakt egyszerre való jelenléte. Az éles megfigyelés és az árnyalt érzékenység egyensúlyoz minden munkájában. Képeinek gyakori formálója a távolról figyelő, jóindulatú, iróniával szemlélődő humor. Figuráiban az extrém és az általános keveredik, akik különleges atmoszférát teremtenek maguk körül, s akik a konkrét — néha „karikatúráig” elvitt — részletek gazdag festőiségébe ágyazottan jelennek meg, szabad teret hagyva a képzeletnek. A valóságból vett képi elemek azonban beleolvadnak a lendületes absztrakt expresszionista formaképzésébe. Vízfestményei olykor sokkal oldottabbak, máskor viszont grafikusan rajzosak. Képeinek eredetisége foglyul ejti a tekintetet, magával ragad, és nem engedi, hogy közömbösek legyünk.

Az Egri Akvarell Biennálén kiállított: 1974, 1976, 1978, 1980, 1982, 1984,1986, 1988, 1990, 1992, 1996

XIL_Országos Akvarell_Biennálé

1990

... erős, kolorisztikus vérmérséklet jellemzi Végh András csapongó életvidorságát,

ízes, felszabadult, dinamikus előadásmódját is, amint telhetetlenül vegyül bele az utcák-terek forgatagába, embercsoportok köznapokon is ünnepi szertartásaiba,

önkéntelen, meglesett viselkedésük szépségébe, életformák karakterébe.

Ez az emberismeretet kívánó látásmód valóban az akvarell gyors, s a színekkel érzést, hangulatot is ecsetelő műfajára született.

Supka Magdolna, 1984

A kiállításon díjat kaptak még: El Kazovszkij, Bikácsi Daniela, Szily Géza, Herczeg István, Légrády Viktor, Buták András, Vizi Tihamér

45