Császi Irén (szerk.): Mesterek üzenete. Élő szellemi kulturális örökségeink (Eger, 2012)

Erdész Judit Mária

a Népművészet Mestere

Hímző,

viseletvarró

„Minden faluba, városba, minden ember szívébe, leikébe kell önteni, hogy ez a mi nemzeti kincsünk, legyen szó viseletről, textilről, fafaragásról, fazekasságról, bármilyen kézműves mesterségről" - hirdeti a mester.

1945-ben született Egerben. Poroszlón a Tisza-parti

gyermekkor, a polgári család miliője, majd a debreceni Református Kollégium alapot és elhivatottságot adtak életéhez. Egerbe visszatérve mestervizsgát tett női szabó szakmából. Kisiparosként szülővárosában dolgozott és tanította is a mesterséget. Elvégezte a népi díszítőművészeti hímző- és szövő tanfolyamokat, oktató lett mindkét szakterületen. Legnagyobb hatású tanítómesterének Tompa Bélánét, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet akkori elnökét tartja, aki a népi öltözetek újrafeldolgozása felé fordította a figyelmét. Hatására a palóc lyukhímzések, a magashímzések rákerültek a ma is viselhető öltözeti darabokra. Palóc vőlegénying kollekciójával elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Tudását, tapasztalatait könyvek írása, szerkesztése is jelzi: Népi szabás és díszítés, valamint Palóc lyukhímzés gyűjtemény címmel.

Előadásokat tart, tanfolyamokon oktatja mesterségének lépéseit. Munkái között észak-magyarországi, dunántúli, matyó, torockói, kalotaszegi viseletek élednek fel. A díszmagyar öltözet elemeit átülteti a zsinóros férfi, vőlegényi és menyasszonyi ruhákba. Ruhái Magyarország számos városában, Európa szinte minden országában bemutatásra kerültek, legtöbb bemutatója Finnországban volt, de láthatta Észak- és Dél-Amerika, Japán érdeklődő közönsége is. Kiemelkedőek a Pro Renovanda Nagydíja, 2009-ben a Kodály Zoltán díj, a Mesterremek díj, a Kis Jankó Bori Országos Hímzőpályázat díjai. 1981-ben a Népművészet Ifjú Mestere. 1982-ben népi iparművész. 1990-ben kapta a Népművészet Mestere címet.

6