Császi Irén (szerk.): Mesterek üzenete. Élő szellemi kulturális örökségeink (Eger, 2012)

Tompa Béláné Igonda Julianna ( 1913-1996) a Népművészet Mestere A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet ala­pítója. 1913-ban született Hevesen. A szövést atyai nagyapja műhelyében tanulta, aki takács volt. Édesanyja hímezni és szőni is tanította. A cinkotai tanítóképző elvégzése után Kecskeméten gazdasági szaktanítói szakon végzett. Hevesen a gazdasági népiskolában tanított, ahol maga köré gyűjtött néhány kézi­munkában ügyes lányt. Szerette volna, ha a kézimunkázás megélhetést bizto­síthatna a helyi lányoknak, asszo­nyoknak. Kezdeményezésére 1947-ben Palya Teréz takácsmester vezetésével Hevesen szövőtanfolyam indult a helyi földműves szövetkezet háziipari részlegében. Kitartó és lelkes tevé­kenysége megalapozta az 1951-ben alakult Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elindulását, melynek elnökévé választották. Elnöki munkája mellett kutatta a szőttesek, hímzések készítési technikáit, motívumvilágát. Tervezőként dolgo­zott, és a szövést is tanította a szövet­kezet tagjainak. Egyénisége megha­tározó a hevesi szőttes egyedülálló stílusának kiala­kításában. A szövetkezetnél a kezdeti időszak rongy­szőnyeg és vászonszövését az átányi mintákkal és a mátrai csíkritmusok alkalmazásával előállított szőt­tesek váltották föl. Tompa Béláné irányításával a szövetkezet szőtteseket, viseleti darabokat, torontáli szőnyegeket, népi kisbútorokat készített, hazai és nemzetközi elismeréssel övezve. Létrehozta a Hevesi Dokumentációs Tárat, ami a textillel foglalkozó szakemberek számára fontos adatbázis. 1975-től a hevesi palóc textilgyűjtemény rendezésével és feldolgozásával foglalkozott. Üzenete alkotótársaihoz: „A hevesi szőttes fogalmát együtt teremtettük meg, nektek ezen az úton kell járnotok! Nem kell máshoz igazodni, ti azt csináljátok, amit jól tudtok!” 1959-től népi iparművész, 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere kitüntető címet. Sárközi Emlékdíjban részesült. 30 Szövő

Next

/
Thumbnails
Contents