Császi Irén (szerk.): Mesterek üzenete. Élő szellemi kulturális örökségeink (Eger, 2012)
Szövő 1936-ban, Tarnaszentmiklóson született, földműves családban. A szövést anyai nagyanyjától tanulta. Miután családja Hevesre költözött, közelebb került a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezethez, annak tagja lett. A mintaszerkesztést, díszítési technikákat itt tanulta. Tanítómesterei voltak: Tompa Béláné és Tóth Mária, a szövetkezet alapítói. 1962-ben takács szakvizsgát tett. 1978-ban elvégezte a Népművészeti Akadémiát, ahol elméleti ismereteket szerzett. Önálló tervezői munkájában az átányi törölközőmintákat, illetve a palóc párnavégek csíkritmusait használja föl. Kedvenc motívumai: kerekrózsa, szegfű és rozmaring. Szívesen használja a „csík a csíkban" mintát, melyet konyhai garnitúrákon, szádákon alkalmaz. Jellemző lakástextiljein a „veretes” alap, melyeket ripsszel, különböző befűzésekkel ér el. A kiállításokat szervező munkacsoport tagja, amely már két évtizede az ország számos településén és külföldön a közönség elé tárja a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet míves munkáit. Szívesen tanítja a gyerekeket a szövés alapismereteire. A szőttesekhez, alkotómunkájához való viszonyát így fogalmazta meg: „A minták és a mintaelemek a kezemben és a szívemben élnek.” 1955-ben népi iparművész címet kapott. 1986-ban a csíkritmusos szövéseinek elismeréseként megkapta a Népművészet Mestere címet. Számos helyi és országos pályázaton is részt vett, melyeken I., II. és 111. díjban részesült. 1999-ben a XV. Országos Szőttes Pályázaton elnyerte a Nagydíjat. 2009-ben az Aranykoszorú díjat kapta meg. A Csillagvirág Népművészeti Egyesület tagja. 12 Fülöp Pálné Nász Veronika a Népművészet Mestere