Császi Irén (szerk.): Kocsira ládám, hegyibe párnám… Ácsolt- és festett ládák a Palócföldről (Eger, 2014)

AZ ÁCSOLT SZEKRÉNYEK DÍSZÍTÉSE

Az ácsolt szekrények kutatásából kiderült, hogy nemcsak a készítés módja, hanem maga a mintázat is középkoron át megőrzött ősi hagyományokat mutat.

Állati ábrázolással a területen gyűjtött ácsolt szekrényeken nem találkozhatunk, az emberábrázolás viszont Észak-Magyarország több pontján használt darabokon is megfigyelhető. Ezt a díszítést a kutatások az ácsolt bútorral egyidősnek, valamint az antik, kora középkori ábrázolások imádkozó szereplői, az oránsok kései utódainak tartják.

Az imádkozó emberalakok ábrázolását a kutatások egészen az őskorig vezetik vissza, mely az ókori Egyiptomon és Görögországon át egészen a Római Birodalomig kedvelt motívum volt. A népi ládadíszítés közvetlen előzményeit az ókeresztény temetőművészetben is megtalálhatjuk.

Ácsolt láda. Dobó István Vármúzeum

néprajzi gyűjteménye. 91.85.1. Lónyainé Nagy Éva felvétele.

K. Csilléry Klára egy Mezőkövesdről gyűjtött darabbal kapcsolatban írta le, hogy a tulajdonos parasztcsalád Szűz Mária, Szent József, más adatközlők pedig Ádám, Éva, illetve a gyermek Jézus alakjával magyarázták a szekrény figuráit. A bútordarabok motívumkincsének értelmezésében egész Észak-Magyarországon nagy szerepe lehetett a vallásos képzeteknek is, valamint a családtagokkal kapcsolatos párhuzamoknak. Az eddig felsorolt emberábrázolások mindegyikénél az alak egy-egy félköríven áll, illetve abból emelkedik ki.

Ezt a megjelenítést több kutató azzal magyarázta, hogy a csak menyasszonyi ládára készülő motívum szoknyára utal, és így a figurák nőket jelképeznek.

A gazdag motívumkincsből csak néhányat emelhetünk ki. Az egyenlő szárú keresztnek gyakori a páros (szimmetrikus) előfordulása is. Az ókeresztény sírkamrákban is megtalálható jelkép. A világfa, életfa geometrikusán megfogalmazott változata, de szemlélteti a négy égtájat és a világ közepét.

Ácsolt láda. Noszvaj, 1926. Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteménye. 75.24.7.