Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
1. Előzmények: 1945. év eseményei
1.2. A pártközi együttműködés zavarai A hatvani pártok közötti együttműködés eredményeként az 1945. április 22-i képviselőtestületi ülésen indítványozták Hatvan nagyközség várossá történő nyilvánítását. Az előzetesen megtervezett, az ideiglenes jogi és közigazgatási kondíciók által adódó kiskapukat kihasználó forgatókönyv végrehajtásához minden hatvani politikai szereplő pozitív hozzáállására és országos kapcsolati tőkéjének aktivizálására szükség volt. Április végén azonban megjelentek az első repedések. A taglétszám-adatok változása, illetve a párteseményeken való részvétel intenzitása objektív módon összehasonlítható kereteket kínált, amely nyomán nemcsak a kommunisták és a kisgazdák, hanem a két „testvérpárt” között is egyre feszültebbé vált a légkör. Ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) nemcsak a cukorgyárban, hanem a vasúti dolgozók körében is képes volt tovább növelni tagjainak számát. Az FKGP és a SZDP mellett az MKP konfliktusba keveredett a Nemzeti Parasztpárt (NPP) hatvani szervezetével is. Az NPP fiatal titkára, Ocsovai Sándor, valószínűleg a Nemzeti Bizottság vagy a képviselőtestület egyik ülésén szólalkozhatott össze kommunista kollégáival. Nem éppen korrekt és demokratikus módon az MKP egyik járási választmányi tagja az MKP budapesti Központi Vezetőségéhez fordult, hogy tegyenek lépéseket Ocsova- inak az NPP-ből való eltávolítása ügyében. A további lépésekről nem szólnak a források, Ocsovai azonban a helyén maradhatott, így valószínűleg a Parasztpárt kiállt személye mellett. A SZEB által engedélyezett politikai pártok kiemelten kezelték a fiatalok rokon- szenvének elnyerését, és erre jelentős energiát fordítottak. Az ifjúsági szervezetek közül először a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) kezdte meg tevékenységét 1944 végén. A kezdetben független szervezetként induló MADISZ hamar az MKP befolyása alá került, így a szovjet csapatok által elfoglalt területeken működő kommunista ifjúsági szervezetek megszűntek, vagy átalakultak MADISZ szervezetté. Hasonló forgatókönyv szerint zajlottak le az események Hatvanban is, ahol a helyi szervezet alakuló gyűlését 1945. április 8-án tartották meg a belvárosi Apolló mozi helyiségében. A kezdeti sikerek után azonban az MKP irányvonala egyre dominán- sabbá kezdett válni, így a helyi tömörülés gyors ütemben szétzilálódott, és megkezdődött a tagság elvándorlása más, frissen megalakult ifjúsági szervezetekhez. Bár 1945 nyarára az SZDP és az NPP ifjúsági szervezete már jelentős tagsággal rendelkezett, a hatvani fiatalok többsége a Független Kisgazdapárt által 1945 derekán létrehozott Független Ifjúsági Szövetség - illetve rövidebb nevén Független Ißüsäg (FI) -, felé orientálódott, amely 1945. július 18-án tartotta alakuló gyűlését, amelyen a kisgazdapárt városi vezetői is résztvettek. Elnökké Fehér Endrét, titkárrá Gyepesi Józsefet, jegyzővé Fekete Györgyöt, pénztárossá Nánási Oszkárt, kulturális vezetővé Igricz Sándort választották.2 3 2 PIL 274-7/223. Az MKP hatvani vezetőségének jelentése. 1945. április 26. 3 MNL HML XXIV-5/1.696/1945. A Független Ifjúság alakuló nyilatkozata. 1945. augusztus 16. 7
