Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
P. Lukács Pelbárt első rendelkezésre álló gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyve 1946. május 8-án keletkezett. A hét oldal hosszúságú, sűrűn gépelt, egyértelműen koholmány irat kitalá- ció-halmazának elemzése külön tanulmányt érdemelne. A nyomasztó hangulatú kordokumentumból egyértelműen kiderül, hogy a rendőrnyomozók Hatvanon belül egy új összeesküvés szálat igyekeztek létrehozni, amely ezúttal nem Antal József, hanem P. Kiss Szaléz révén jött létre. A szövegben mindenekelőtt ott találjuk annak a megemlítését - számos más kihallgatási jegyzőkönyvvel összhangban hogy a szervezkedés gondolatát először P. Kiss Szaléz vetette fel. A hatvani szervezkedés ötlete még gyöngyösi közös időszakuk során, 1945 folyamán merült fel, ahol együtt tevékenykedtek a KEDIM keretében. P. Lukács szervezőtehetsége miatt vetődött fel P. Szalézban, hogy következő lépésként áthelyezteti őt Hatvanba, ahol a helyi ifjúság megszervezésével hozzáláthat a hatvani sejt kiépítéséhez. P. Szaléz nyíltan közölte vele, hogyKEDIM-etfegyveres szervezetté kívánj a formálni, a fegyvereket amerikai forrásból, illetve gyöngyösi nagygazdáktól származó pénzen kívánj a beszerezni. Elsősorban olyan szabotázscselekményekvégrehajtása volt acél, amely vasúti sínek, szovjet emlékművek, illetve szovjet hatóságok által használt ingatlanok ellen irányult. 1945 őszén ismét találkozott P. Szalézzal, aki közölte vele, hogy a szervezkedés már országos kiterjedésű, így Baj án, Budán, Esztergomban, Győrött, Pécsett, Vácott léteznek új csoportok. Ahatva- ni rendházba hamarosan 60 dollárnyi pénzösszeg érkezett Oroszi András hatvani lakos jóvoltából, hogy a helyi fiatalok megnyeréséhez szükséges pálinka és cukor megszerezhető legyen. Az alkohol említése a gyöngyösi és a hatvani vonalon egyaránt többször előfordult, amely- lyel a szerzeteseket és a résztvevő fiatalembereket egyaránt kedvezőtlen képben kívánták feltüntetni. A vallomás szövege ugyancsak a látókörbe hozta az újhatvani rendház-főnököt, P. Jozafátot, illetve P. Róbertét, a rendház-helyettesét, tehát legkésőbb május 8-án döntés született arról, hogy a hatvani ferencesek további két tagját is bevonj ák az ügybe. A későbbi szövegrész kitér a vasúti sínek megrongálására, ezáltal a május eleji sajtóban közölt „tények” valamelyest visszaköszönnek e jegyzőkönyvben. A fiatalokból álló csoportot, P. Lukács a cserkészcsapaton keresztül kívánta létrehozni, akik számára március közepén előadásokat tartott. Az előadások után egyenként a szobájába invitálta őket további beszélgetésre, ahol kezdetben cukorral, később borral és pálinkával kínálta a fiúkat. A csoport előtt nyíltan felvállalta, hogy a felállítandó katolikus szervezet létrehozásának célja a baloldali pártokkal szembeni fellépés. A csoport vezetőjének Dalnoki Istvánt szánta, aki 1946. március 30-án szökött meg az internálásból, és szívesen vállalkozott a feladatra. Újbóli letartóztatása azonban meghiúsította P. Lukács Pelbárt elképzelését. Május 26-án tanúvallomást tett a hatvani MKP-szervezet egyik tagj a, akinek fia Pelbárt atyától vett angol nyelvórákat. A tanú elmondása szerint P. Pelbárt ekkor már a ferences rendből való kilépést tervezte, és civil foglalkozásként angol nyelvtanárnak készült. 1946 februárjában közölte vele, hogy P. Jozafát házfőnök megkérte, hogy számolja fel „kommunista kapcsolatait”, ezért a továbbiakban nem látogatta a családot. Homályos, hogy ezzel a vallomással mi volt a cél, milyen szálon csatlakozik a koncepcióhoz - talán P. Jozafátot kívánta P. Pelbárton keresztül kompromittálni. 66 ÁBTL 3.1.9 V-113398/1. Tanúvallomási jkv. (N. József.). VKF PRO. 1946. mójus 26. 33
