Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
A május végi ismételt kihallgatási sorozatban a vonatkozó történetszál jelentősen átalakult. Nagy József a „fegyverszakértő” szerepkör mellett már az összeesküvés egyik tudatos szervezőjeként jelenik meg, akit közvetlenül felsőbb szintekről informálnak az országos kiterjedésű konspirációról. Ezáltal Berényi Illés és P. Lukács Pelbárt mellett Nagy József képviselte a második, önálló hatvani szálat, amely azonban idővel rátalál a párhuzamosan szervezkedő sejtre. A felvett jegyzőkönyvek tartalma nagymértékben hasonlít egymásra, így egyértelmű, hogy - nem először az eljárás során - a kihallgatáson részt vett hatvani fiatalok kész történetvázlatot kaptak. Nagy József ügyével kapcsolatban érdemes még röviden megemlíteni ifj. Fain András május 6-án, Budapesten felvett jegyzőkönyvét, amelyben szóba került az Ocso- vai-anyagban is felmerülő négyszemélyes összejövetel ténye, azonban március 15-ét megelőző időponttal.80 A május végén rögzített vallomásokban a forgatókönyvírók meghagyták ezt az epizódot, azonban kénytelen-kelletlen március végére csúsztatták, mivel logikailag az időközben kitalált „nagy” összeesküvő-találkozó után kellett következnie.81 Nagy József egyetlen fennmaradt, június 17-én kelt kihallgatási jegyzőkönyvében egyértelmű utalás történt arra, hogy társai terhelő tanúvallomásai ellenére korábban tagadta bűnösségét. Elképzelhető, hogy a korábbi jegyzőkönyvek hiánya annak köszönhető, hogy Nagy József ellenállásának ne legyen nyoma. Talán idősebb kora és katonamúltja miatt jobban tűrte a fizikai kényszer alkalmazását, mint sorstársai, és megtöréséhez hosszabb ideig kellett várni a PRO nyomozóinak. A kihallgatásaim alkalmával azért tagadtam, hogy a szervezkedésről tudomásom volt, valamint, hogy a szükséges lőszert és fegyvert én fogom biztosítani, - adott szó becsülete így kívánta meg - ugyanis (...) ígéretet tettünk egymásnak [hogy], semmilyen körülmények között senkinek sem teszünk említést [a] fegyveres szervezkedésről.02 A megújult történetben ismét a fegyvergyűjtő- és rejtegető szerepkör került előtérbe, amely szerint 1946. március 31-ig Egerben, mint aknaszedő teljesített katonai szolgálatot. Az aknakutatás során talált robbanóanyagokat azonban nem adta le, hanem a szervezkedés fegyveres hátterének biztosítása végett kicsempészte (!) Egerből, és a gyöngyösi borvidék részét képező Farkasmályi pincesornál rejtette el, amely több alkalommal került említésre, mint a mátravidéki összeesküvők titkos fegyverbázisa. A Fain-portán megtartott második összejövetel említésre sem került, vélhetően ez a kreált epizód ekkor már másodlagos jelentőségű volt. Mivel Nagy Józsefet a SZEB- nek adták át, ezért komolyabb vádpontokra volt szükség, a rendelkezésre álló koholmányokból Nagy esetében a fegyverrejtegetés tűnt az ideális megoldásnak. 60 61 62 60 ÁBTL 3.1.9 V-113398/l/a. Tanúvallomási jkv. (iíj. Fain A.), VFK PRO. 1946. május 6. 61 ÁBTL 3.1.9 V-113398/l/a. Tanúvallomási jkv. (Ocsovai S.), VFK PRO. 1946. május 26. 62 ÁBTL 3.1.9 V-113398/l/a. Gyan. kihallg. jkv. (Nagy József), VFK PRO. 1946. június 17. 31
