Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
Május 7-én Ocsovait ismét kihallgatásra vitték, amely a jegyzőkönyv előlapja szerint éjjeli 0 óra 45 perckor zárult. A négy nappal későbbi történet „izmosodott” közben: ekkora kristályosodott ki a március közepén - ebben az esetben március 10-én - megtartott találkozó ténye, amely a hatvani „összeesküvés” koncepciójának központi eleme lett. A résztvevők egy része az utcán futott össze, majd átmentek a Nemzeti Parasztpárt hatvani helyiségébe. A megbeszélésen ott találjuk a Nemzeti Parasztpárt részéről Baksa Lászlót, Dósa Jánost, Ocsovai Sándort, a Független Kisgazdapárt képviseletében Berényi Illést és Fehér Endrét, illetve csatlakozott a szintén kisgazda-szimpatizáns, Tildy Zoltán köztársasági elnök testőrségéhez tartozó Nagy József is, aki a „fegyverellátmányért felelt”. A jegyzőkönyv szerint Nagy József előzetesen konzultált Nagy Ferenccel és Tildy Zoltánnal, akik úgy vélték, hogy a kommunisták március 30-ig átveszik a hatalmat - ha azonban mégsem kerül sor a puccsra, akkor azzal már később sem kell számolni. (Mellékes, de érdekes kérdés, hogy a „történetíró” miért éppen a március 30-i dátumhoz ragaszkodott?) Egyúttal megszületett a másnapi találkozó mítosza, amelyre a Fain-család lakásán került sor. Idősebbik Fain András, a hatvani FKGP-szervezet elnökének fia, ifj. Fain András - legalábbis ajegyzőkönyv szerint - az összeesküvés egyik csoportos megbeszélésére ajánlotta fel az ingatlant. Ocsovai Nagy Józseffel érkezett, illetve Fain áthívta Balogh Jánost, a légierő egykori hadnagyát, aki pozitívan állt a szervezkedéshez. Ezután ifj. Fain kijelentette, hogy családos ember révén nem kíván belefolyni a szervezkedésbe.54 Ocsovai Sándor ügyével kapcsolatban a legnagyobb kihívást két parasztpárti párttársa, Szelei Ferenc, ahatvani NPP elnökének és Vigh Vilmosnak 1946. május 26-án tett tanúvallomásának értelmezése jelenti, amely nem a P. Kiss Szaléz-féle összeesküvéshez, hanem egy pár hónappal korábbi esethez kapcsolódik. Mindketten kijelentették, hogy két hónappal korábban egy NPP-pártnapon Ocsovai súlyos antiszemita kijelentéseket tett.55 56 Szelei Ferenc és Vigh Vilmos Hatvan társadalmának feddhetetlen, megbecsült tagjai voltak hosszú évek óta, így elképzelhetetlen - függetlenül attól, hogy az említett incidens valóban megtörtént-e vagy sem -, hogy önszántukból jelentkeztek volna a rendőrségen, súlyosan kompromittálva ezzel Ocsovait, akivel 1945 márciusa óta dolgoztak együtt a parasztpártban. Egyébként sem valószínűsíthető a haragos viszony, hiszen Ocsovai pár héttel később megfogalmazott fellebbezésében éppen Szelei meghallgatását kérte személye tisztázásának érdekében (nyilván a május 26-i tanúvallomásokról nem volt tudomása). Szintén felvetődik, hogy Ocsovait az említett tanúvallomásával nehéz helyzetben hozó Szelei miért írta alá a gyanúsított párttárs mellett kiálló négy párti nyilatkozatot június 17-én.58 A feltett kérdésre lehetetlen feladat megadni a választ. Mindesetre szembetűnő, hogy a két tanú meghallgatása a nyomozati szakasz utolsó napj aiban történt, amely során a rendőrök sietősen igyekeztek újabb és újabb értékelhető „tényeket” hozzá csapni a szűkös vizsgálati anyagokhoz. Hiszen minden olyan vallomás „aranyat ért”, amelyet nem az ügyben érintett másik gyanúsított, hanem elvileg érdektelen tanúk adtak - még akkor is, ha vallomásaiknak semmi köze sem volt a letartóztatáskor említett illegális szervezkedéshez. Szintén magyarázatra szorul(na), hogy Ocsovai május 28-i, valószínűleg utolsó kihallgatásán miért nem kérdeztek rá erre az esetre. 54 ÁETL 3.1.9 V-27684.11-12. Gyan. kihallg. jkv. (Ocsovai S.), VFK PRO. 1945. május 7. 55 ÁBTL 3.1.9 V-27684.20-23. Tanúvallomási jkvek (Szelei F„ Vigh V). VFK PRO. 1945. május 26. 56 ÁBTL 3.1.9 V-27684.34. A hatvani pártok közös nyilatkozata. 1946. június 17. 29
