Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
Antal József Lajos még az 1945. novemberi választások előtt tájékoztatta Berényit, hogy szükség volna egy szervezet felállítására, amely megvédene a választások rendjét. Néhány héttel később Antal egy éjszakára megszállt a Berényi-családnál Hatvanban, és az ekkor lefolytatott bizalmas beszélgetés során jelezte, hogy a feszült külpolitikai helyzet miatt országos szervezet van kialakulóban, amely háború esetén szembeszáll a szovjet hadsereggel. Berényi másnap összefutott a Nemzeti Parasztpárt hatvani titkárával, Ocsovai Sándorral, aki jelezte, hogy Fehér Endre, a Független Ifjúság titkára már tájékoztatta a szervezkedésről. Későbbi időpontban az utcán találkoztak össze Ocsovaival, Fehérrel, valamint Baksa Lászlóval, Dósa Jánossal és Nagy Józseffel, akikkel a parasztpárt hatvani helyiségében folytatták az Antal József által elmondottak megvitatását. A beszélgetés során további beszervezendő személyek neve merült fel, akiket az eljárás során szintén letartóztattak: Balogh János, (ifj.) Fain András és Strausz József. Utolsó akkordként Berényi és Fehér ellátogatott az FKGP budapesti központjába, ahol Antalt tájékoztatták, hogy egy mintegy 15 főt számláló hatvani csoport megalakulására nyílhat lehetőség. Közös döntés nyomán abban állapodtak meg, hogy a szervezkedés egyelőre ezen a szinten marad, így a letartóztatásig semmilyen esemény nem történt.4“ Az újságokban megjelent május 1-re tervezett vasúti szabotázsról sem Berényi, sem sorstársai vallomásaiban nem esik szó, vélhetően a politikai rendőrség ezt csak felvezetésnek szánta. Berényi Illés ügyének kiemelkedő momentuma volt Fehér Sándornak, a Magyar Kommunista Párt hatvani járási titkárának vallomástétele. Különleges jelentőségét az adja, hogy hatvani MKP-tagok mindössze néhány - bár feltételezhetően célzott - esetben tanúskodtak csak. Ráadásul Fehér kizárólag Berényivel kapcsolatban tartotta fontosnak, hogy Budapestre utazzon és tanúskodjon. Későbbi visszaemlékezések megemlítik, hogy Fehér 1945 előtt egy szélsőjobboldali párt sorait erősítette, majd a szovjet csapatok bevonulása után, élve a megtisztulás lehetőségével, csatlakozott az MKP-hoz. Fehér Sándor a Berényi család szomszédja volt, így akét fiatalember valószínűleg jól ismerte egymást. Berényi szülei tisztában voltak Fehér politikai múltj ával, ezért úgy gondolták, ő állhatott Illés letartóztatásának hátterében.46 47 Ezt a jegyzőkönyvet biztosan nem a Vidéki Főkapitányság kijelölt munkatársa „költötte”, hanem a pártfunkcionárius ténylegesen elmondott szavait rögzíti, aki igyekezett a lehető legrosszabb színben feltüntetni szomszédját, s egyúttal ellenpontozni saját eltitkolt szél- sőj obboldali múltj át. Fehér elmondta, hogy 1945 elej én, a hatvani polgárőrség kötelékében eltöltött közös időszakukban, beszélgetéseik során ő maga folyamatosan támadta a nyüa- sokat, miközben Berényi egyik állítólagos nyilas rokonát, egy internálótáborból való szökés után a Berényi-házban látta bujkálni. Igyekezett Berényit törtető személyként lefesteni, aki magas hivatali tisztségre áhítozott, első lépésként járási főszolgabíró kívánt lenni Hatvanban. (Kahler Frigyes jogtörténész találóan jegyzi meg, hogy a közgazdász végzettségű Berényi ahghapályázott/pályázhatott volna a jogi végzettséghez kötött közigazgatási vezetői állásra.) Fehér a koncepciós történethez egy újdonságot is hozzá fűzött: elmondta, hogy egyik este látta Berényit több más 46 ÁBTL 3.1.9 V-113398/1.69. Gyan. kihallg. jkv. (Berényi L), VFK PRO. 1946. május 3. 47 NÉMETI Gábor 1991. 26
