Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
a fasiszta összeesküvők statáriális bíróság elé állítását és halállal való büntetésüket. Az összegyűlt ifjúság ezután tömött sorokban Tildy Zoltán köztársasági elnök lakásához vonult, ahol átadták a követeléseiket tartalmazó memorandumot.39 Némileg meghökkentő, hogy a Világ május 22-i számában Német tankokkal rendelkezőfasiszta összeesküvést lepleztek le Gyöngyös és Hatvan vidékén cím alatt rövid beszámolót tett közzé, mely szerint minden eddiginél nagyobb szervezkedést lepleztek le, és a résztvevők kézifegyvereken kívül tankokkal is rendelkeztek. A beszámoló szerint a VFK hamarosan bővebb tájékoztatást ígért, amelyet a kíváncsi olvasók azonban hiába vártak a következő napokban. A mátravidéki szervezkedés felgöngyölítésével egy időben folyamatosan tártak fel újabb és újabb eseteket országszerte (Baja, Celldömölk, Dunaföldvár, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathelyen stb.40) A kommunista párt propaganda-agytrösztje a közvéleményt permanens izgatottsági állapotban kívánta tartani, ezért a befolyása alatt álló, az ország különböző tájain megjelenő helyi lapok igyekeztek további lokális „sztorikat” elővarázsolni, hogy a lakosság élethűen is szembesüljön a láthatatlan, földalatti ellenséggel. Példaként érdemes megemlíteni Komárom-Esztergom megyét, ahol a Tatai Újság tudósítása szerint Rajk László belügyminiszter 1946. május 19-én tartott nagygyűlést. Közvetlenül Rajk megérkezése előtt Tata szovjet városparancsnoka és helyettese személygépkocsival állítólag végigjárták a település felé vezető utakat. Eles szemű sofőrjük az egyik útszakaszon egy fel nem robbant ágyúlövedéket fedezett fel. Természetesen megállapítást nyert, hogy a lövedék az előző napon még nem volt ott, amelyet a magyarázat szerint „fasiszta merénylők” helyezhettek az úttestre, hogy pánikot keltve megzavarják a gyűlést. Önmagában érdekes, hogy miért az eset után három héttel számoltak be a szabotázsról?41 2.4.2. Megyei sajtó A korabeli hatvani sajtó hiányában sajnos nincs arról információnk, hogy a hatvani párt- és társadalmi szervezetek miként reagáltak az olvasottakra, azonban a megyei sajtó egyes megnyilvánulásai egyértelművé teszik azt a zavarodottságot, amely ezt az időszakot jellemezhette. A Magyar Kommunista Párt Heves megyei szervezetének új megyei hetilapja, Kolacskovszky Lajos felelős szerkesztő vezetésével Heves Népe címmel 1946. május 1-én jelent meg először. A május 12-én, a 2. szám címoldalán megjelent Heves megye a magyarországi fasiszták főfészke című vezércikk szövege nagyjából a május első hetében az országos lapokban napvilágot látott hírek egyvelege volt, természetesen a vonat-kisiklatás terve ez esetben sem maradhatott ki. Hatvan részéről csak Berényi Illés vezető szerepét említették meg. Május 23-án azonban már önálló összeállítás foglalkozott a Zagyva-parti szervezkedéssel A hatvani összeesküvők névsora címmel, amely nemcsak összegezte a letartóztatott személyeket és letartóztatások időpontját, hanem külön 39 Világosság, 1946. május 10. 40 Világosság, 1946. május 14. 41 Tatai Újság, 1946. június 9. 21
