Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
2. A mátravidéki „összeesküvés”: a nyomozati szakasz 2.1. Az új köztársaság belpolitikai válsága Az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési választásokon megszerzett abszolút parlamenti többség ellenére, a Független Kisgazdapárt nem alakíthatott önállóan kormányt, hanem szovjet nyomásra kénytelen volt fenntartani az MNFF összes pártjával a nagykoalíciót. Bár a miniszterelnök személyét, illetve a köztársasági államforma 1946. február 1-én történő kikiáltása után az államfőt is az FKGP delegálta, azonban a kulcsfontosságú Belügyminisztériumot - szintén a SZEB nyomására - kénytelenek voltak átengedni a kommunista pártnak. Az 1946. február 4-én hivatalba lépett Nagy Ferenc miniszterelnök tisztában volt azzal, hogy a szovjet hatóságok támogatását élvező kommunista párt valós társadalmi támogatottságánál jóval nagyobb hatalommal rendelkezik, mégis bízott abban, hogy a békeszerződés megkötéséig, illetve a megszálló szovjet csapatok kivonásáig hátralévő időszakot kisebb-nagyobb kompromisszumokkal kezelni lehet majd. Az MKP vezetése által erőltetett, az FKGP fokozatos szétzilálását célzó szalámi-taktika azonban egyre nagyobb engedményekre kényszerítette a miniszterelnököt, és az FKGP vezetését. A konfliktusok már 1946 első napjaitól kiéleződtek. Parlamenti többségük ellenére a közigazgatási pozíciókban a kisgazdák jóval kevesebb arányban részesültek, ezért is sürgették a vidéki helyhatósági választások kiírását. Ezt azonban a nemzetgyűlési voksolás eredményéből kiindulva az MKP igyekezett folyamatosan elodázni. A kisgazdák elleni küzdelem új állomásaként az MKP éket kívánt verni az MNFF pártjai közé, ezért az SZDP és az NPP országos vezetőivel való megállapodás nyomán 1946. március 5-én megalakult a Baloldali Blokk, amely két nappal később háromszázezres tömegtüntetést szervezett Budapesten. A demonstráció egyértelmű üzenete az FKGP-nak szólt: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” jelszót hangoztatva. így 1946. március 12-én a Baloldali Blokk követelésére számos „jobboldalinak” bélyegzett parlamenti képviselőt kizártak a Független Kisgazdapártból. Az MKP egyre nagyobb teret kívánt adni a parlamenten kívüli politizálásnak, amelyhez megfelelő alapot nyújtott az országos és lokális kommunista sajtó, amely politikai ellenfeleikkel szemben egyre szélsőségesebb hangvételt használt. 1946. március 12-én a nemzetgyűlés elfogadta a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatot (1946. évi VII. te.), amely részletesen taglalta a köztársaság-ellenes szervezkedés és propaganda fogalmát, külön kihangsúlyozva, hogy azok a személyek, akiknek tudomására jut ilyen jellegű cselekmény, és azt a rendőri szerveknek nem jelentik, súlyos büntetésre számíthatnak. 1946. március 20-án leváltották a gyengekezűnek tartott Nagy Imre belügyminisztert, és helyére a jóval erélyesebb Rajk Lászlót, az MKP korábbi főtitkár-helyettesét nevezték ki. A hónapok óta tartó feszült politikai élet a magyar társadalom általános hangulatára is rányomta bélyegét. Az MKP gyakran hisztérikus kampánnyal igyekezett saját 10