Nagy Mari: Magyar gyékényesek - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 17. (Hatvan, 2001)

A Tisza alsó szakasza

A TISZA ALSÓ SZAKASZA

Gyékény szék. Készítette Ördög István (sz: 1904) Tápé, Jávorka utca 7. A gyékényszövéséről híres Tápé egy kevésbé ismert gyékénytárgya ez a szék. Kizárólag a maguk használatára készítették ezt az egyszerű ülőalkalmatosságot. Készítésének ideje az augusztus végi gyékényvágáskor volt. Ilyenkor a gyékényréten kunyhót is csináltak maguknak. Ráérő idejükben készítették a széket, ajándékba vitték haza az otthoniaknak. A ház előtt az árokparton ezen ülve sodorták az asszonyok az ijant. Gyerekeknek is készítettek kisebb méretben.

Szakajtó kúpkas. Szőke Lajos (sz: 1904) /Dunakömlőd, Béke u. 88./. Szegvárról került mostani lakóhelyére. Mesterségét onnan hozta. A Szentes és Szegvár környéki tanyavidék gyékényeseinek a munkáit könnyű megkülönböztetni más gyékénymunkáktól. Itt dolgoztak a legaprólékosabban. Kívül, belül egyformán szép a kosaruk. Kötéskor szaruból használt tülköt használnak. Gyakori portékáik ezek voltak: különböző nagyságú szakajtó, lábtörlő, kúpkas, kanalas, varrós kosár.

A tülök használata, a szakajtó kétszeres szegése és a gyékény kúpkas vesz- szőhasítékkal való kötése a szalmából készült spirális kosarak technikájával rokon. Erre utal a tárgyféleségek kis száma is.

Gyékénykötél szintén Szőke Lajos munkája. „Gyerekkoromban a nádtetőket gyékény kötéllel varrták le. Nem kell vastag, csak olyan mint az ujja az embernek. 15 méter van egy darabban.”

„SELYÖM SZATYOR”

Ltsz: 78.31.1

Tápé /Csongrád megye/

Új állapotú díszítetlen, finom munka. Méretei: Hossza: 28 cm. Magassága: 15 cm.

Ördög Istvánné /Tápé, Jánoska u. 7./ készítménye.

Gyűjtötte: Nagy Mari - Vidák István, 1977.

62