Nagy Mari: Magyar gyékényesek - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 17. (Hatvan, 2001)

Sárrét

SÁRRÉT

Kenyeres kosár, párszárító, papucs, szőtt gyékény mind jellegzetes Biharnagybajomi készítmény. A falu sajátossága, hogy más vidékektől eltérően a gyékénymunkák szinte minden fajtájához értenek a faluban.

50 - 80 éve, és előtte majdnem mindenki, ma már egyre kevesebben. Napjainkban 5-6 család tart már csak ki e munka mellett. Három asszonytól vásároltunk. Bagdiné Fórián Esztertől, Ő 1930-ban született. Szabó Esztertől (sz: 1912) és Szabó Zsuzsannától (sz: 1900)

A Bajom melletti Sárrétudvari szintén gyékényszövő falu volt. Szabó Imre (sz: 1915., Jókai u. 10.) szövőszéke jellegzetes. Sárréti típus. A húszas években váltotta fel a régebbi ennél nagyobb és hosszabb típus.

Gyékénytutaj Bárándról. Babotán László készítette. Ő volt a kiállítás legfiatalabb résztvevője, 1964-ben született és a Nagy Lajos utca 62-ben lakik. Ez a tutaj, ha gyerekjátékként is, de megőrizte a régi sárréti tutajok egyféle formáját és készítés módját.

A sárréttől az Érmellék felé eső vidéken fekszik Konyár. A falu egy részét ma is alsószigetnek nevezik. Az itt lakók nagyszüleikig visszaemlékezve mind kosárkötők voltak, vagy 30 - 40 család. Ma már csak idős Konc Károly. Ő 1897 beli és Erdős Bálint foglalkozik szakajtókötéssel. A kenyértartó és a kupujkó Konc Károly munkája.

Konyáron készítettek még taposót (lábtörlőt), kanalast, méhkast, szakajtót, kovász-szárítót.

Bojt 25 - 30 kilométerre van Konyáitól. Az itt élők is értettek a gyékényszövéshez. Ablakvédőt szerettünk volna szövetni, ebből a tárgyból itt sok készült, de 5 éve már, hogy nem folytatja senki ezt a mesterséget. Elbeszélésük szerint szatyrokat is kötöttek. Kislyukatost, rozmaringost, sárkánybőröst, ez utóbbi ráma nélkül készült. Román és Magyar (Bükkszentkereszti) meszesek is vásároltak itt átutazóban szőtt gyékényeket.

Bors, ez a határfalu ma Romániához tartozik. Lakói magyarok. Az első világháború előtt még az egész falu szakajtókötésből élt. Ma 25 - 30 család él ebből. Rojti Margit néni, aki az alábbi kenyeres kosarat kötötte 1896-ban született.

45