Nagy Mari: Magyar gyékényesek - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 17. (Hatvan, 2001)

Hajdúság

HAJDÚSÁG

A Hajdúságban, Nánáson és Szoboszlón találtunk szakajtókötőket. Mindkét helyen egy - egy családot. A nánási munkák gondosak és erősek. Készítőjük Gonda László és felesége, mindketten hetven éven felüliek. A Nyíregyházi úton laknak. A hajdani szalmavárosban régebben is csak három - négy család értett a gyékénymunkához. Ma is a szakajtóból kel el a legtöbb. A háború előtt még a staférungba is beletartozott. A kisebbik neve cipós, a nagyobbá szakajtó.

Ez az áttört szakajtó használata szerint lehet tyúkültető, ruháskosár és pászkakosár. „A katolikusok vitték a húst szentelni benne húsvétkor” - említi Gonda bácsi.

Tojástartót és kenyeres kosarat ma is használnak a magukra maradt öregek Nánáson.

Ennek a kosárnak a neve: Belu. „Ez a gyermeknek volt. Az ágy elé tették két szélére. Anyám nekünk is csinált ilyet. Mindig a legkisebb aludt benne" - mondja Gonda László felesége. Hajdúszoboszlón Sándor Andrástól - aki éppen kilencszázbeli - kupujkót vásároltunk. Ő negyven éven keresztül a munka mellett gyékényágyakat is készített. Vele együtt még három család, így Feja József is az ő távoli rokona. A fényképen látható gyékényágy, vagy dikó és szék is Feja József munkája.

„Addig volt ennek kelete, míg a tanyákat fel nem számolták, nyáron délt aludtak, jó könnyű volt, már vitték is ki a hűvösre. 1950-ig a hetipiacon árultuk, azután már egyre kevesebb kellett.” A szék is Feja József (sz: 1938) munkája. A székkel kapcsolatban Sándor András bácsi megemlítette, hogy annak fa részét régen ácsok készítették.

CIPÓKOSÁR Ltsz: 78.32.1

Hajdúnánás /Hajdú-Bihar megye/ Gyékényből, újonnan kötött, csigavonalas technikával.

Méretei: Fenék: 0 13 cm.

Száj: 0 28 cm.Magassága: 19 cm. Gonda Lászlóné (sz: 1907) Hajdúnánás, készítette.

Gyűjtötte: Nagy Mari - Vidák István 1977.

39