Nagy Mari: Magyar gyékényesek - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 17. (Hatvan, 2001)

Előkészület

Jobb kezünkkel megkeressük a legkülső levél szélét, ezt felemelve közé csúsztatjuk valamelyik ujjúnkat és végighúzzuk a levél alatt. A legkülső két levél gyakran törős, szakadós, piszkos. Nem véletlenül nevezik rosszhajnak. Ezt külön csoportba gyűjtjük, nem használható semmire, legfeljebb tüzelőnek. A soron következő levelek egyre puhábbak. Ezek neve tömő. Ez is egy csoport. A belső három-négy szál a varró. Ezeket egy bicskával vagy hegyes konyhakéssel érdemes hosszában megfelezni, félbehasítani. Utoljára marad a legbelső egészen kerek levél, ennek neve bél. Ezt jó félretenni szatyorkötéshez vagy játék-készítéshez. Marad a tömő és a varró köteg. Ezeket, ha a széjjel hántással végeztünk, egy-egy szál gyékénnyel ösz- szekötjük alul és felül.

Meglocsolás:

A varró szálakat előző nap langyos vízzel meg kell locsolni. Kézzel alaposan bespriccelni minden oldalról, vagy felállítva langyos vizet csorgatni rá. Utána rongyba csavarva hűvös helyre tesszük. Másnapra megpuhul, rugalmassá válik. A tömő szálakkal is könnyebb így boldogulni, de a kész kosár lazább lesz tőle. Ezért inkább munka közben vékonyabbra hasogatjuk. Akár egy szalmaszál, olyanra.

14