Nagy Mari: Magyar gyékényesek - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 17. (Hatvan, 2001)
A gyékény növényről
ft GYÉKÉNY NÖVÉNYRŐL Tudományos megnevezése: széleslevelű gyékény, „tipha latifolia” és keskenylevelű gyékény, „tipha agustifolia” Ez a növény merészkedik a legmesz- szebbre a vízben. Joggal nevezi ezért az alföldi ember a gyékényt „hajós népnek”. Könnyű megismerni tömött, sötétbarna buzogányáról, alföldi nevén: „pálykájá- ról”. A gyékény állóvizekben, korhadó, tőzeges mocsárban virul. Mindenütt megél, ahol az év nagyobbik felében víz áll. Benépesíti a rétet, szegélyezi a halastavakat, öntözőcsatornákat, kubikgödrö- ket. A folyóvizet nem kedveli. Egyik helyről a másikra buzogányából kirepülő pilléivel települ át. Ha közelről megfigyelünk egy gyékényes rétet, észrevehetjük, hogy benne nem minden szál buzogá- nyos. A buzogányos „gyékényt” az alföldi ember „kangyíkínynek” nevezi. Ez kemény, mint egy bot, és legfeljebb tetőfedésre használható a nádhoz hasonlóan. A többi szálak levelekre szétszedhetőek. Mi ezt keressük, ha játékot vagy használati tárgyat szeretnénk készíteni. Ezt az alföldi ember „szűz- gyíkínynek” nevezi. A gyékénynek egyik fajtája széles és puha levelű, ez a kádár gyékény. Ezt teszik a kádárok a hordók és a fakádak dongái közé. A gyékény a nedvességtől bedagad, a faedény nem ereszti ki a benne levő folyadékot. A gyékénynövény másik fajtája kerekebb, szára magasabb, levele hosszúkásabb és vékonyabb, ez a mogyorógyékény. Nevét onnan kapta, hogy augusztus végén a mogyoróval egyszerre érik. Ebből szövik a Szeged melletti Tápén a hentesszatyrot és a strandgyékényt. Augusztus végén farkának hegye megpöndörödik, megbámul. Itt a gyékényvágás ideje. Ehhez szükség van éles késre, mélyebb vízben gumicsizmára és egy szárvágóra, kaszúrra. 11
