Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Vajdai Ágnes Viktória: A Grassalkovichok barokk kertépítészete
járatától a kerten keresztül egészen a zárdakapujáig végig húzódott. ” 20 E nagyléptékű tájalakítás nemcsak a kastélyból tekintve nyújtott érdekes esztétikai látványt, hanem funkcionális, élő egységet hozott létre a kastély és tágabb gazdasági, illetve szakrális környezete között. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a gödöllői barokk tájrendezésben felfedezhetjük az építtető főúr egyéniségét, aki igényeinek és a barokk kor követelményeinek is megfelelően alakította ki rezidenciája kertrendszerét, de még sem esett a pazarlás és a mértéktelenség csapdájába. Egészen más értéket és gondolkodásmódot képviselt Grassalkovich Gödöllőn, mint például násza, Esterházy (Fényes vagy Pompakedvelő) Miklós Eszterházán, ahol a tájalakításban más formarendszer jött létre.20 21 A GÖDÖLLŐI KERT II. ANTAL IDEJÉN Apja után a hercegi rangra (1784) emelkedő Grassalkovich II. Antal (1734-1794), aki többnyire csak a nyári és őszi hónapokban tartózkodott Gödöllőn, birtokba kerülése után, vagyis az apa özvegyének halálát (1781. december 20.) követően végeztetett átalakítási munkákat a kastélyon és a barokk tájszerkezeten. A kertről ebben az időszakban először az 1783-ban készült katonai felmérés enged képet alkotni. A térképen jól látható a nagyméretű üvegház, amelyet összekötöttek az északi szárnnyal. A felmérésen ábrázolják a kertet délről és északról lezáró kerítést, a nyugati oldalon pedig a bástyás kiszögelésű zárófalat. A kert kétoldalt három egyenlő területre van tagolva, a tengelyében futó utat rá merőlegesen két egyenlő távolságra osztott út keresztezi. A térképen nem láthatók sem szökőkutak, sem egyéb kerti építmények. Mivel azt tudjuk, hogy II. Antal 1784-85-ben végzett nagyszabású bővítéseket a kastély épületén, feltételezhető, hogy a korábban készített katonai térkép elnagyolt rajza még az apa idejének kertszerkezetét mutatja. Feltételezésünket az is alátámasztja, hogy 1782-es datálású egy másik, a fácános tervét rögzítő rajz - Joseph Hoffman munkája amelyet szintén Zádor Anna közléséből ismerünk. Az 1780-as évtized első pár éve tehát valószínűleg még a tervezés időszaka, s erre utal az is, hogy ekkor a család más kastélykertjeihez (Pozsonyivánka, Komjáti) is készülnek felmérések és tervek. AII. Antal által későbarokk szellemben megújított kertről csak a herceg halála után van leírásunk Vályi Andrástól: „Nevezetes épületek továbbá a hercegi tánc és komédia házak, nemkülönben a lóiskola, mellyek utasoknak fígyelmetességeiket nem oknélkül irányítják fel. Valamint a nagy és mesterségesen készült hercegi kert, mely mind különbféle külső országi fákkal, mint másutt alig látható ritka virágok nemeivel bővelkedik, s egy eltévelyítő 20 ODROBENYÁK N. János 1875.66. 21 Egyes kutatók a Grassalkovichokat és az Esterházyak hercegi ágát - rokonságuk miatt - úgy állították be, mintha a két család állandóan „gazdagsági” versengésben lett volna. Grassalkovich I. Antal, aki hivatali pozícióját illetően magasabb rangban volt, mint Esterházy „Fényes” Miklós, nem szorult arra, hogy élete utolsó évtizedében versenyt fusson 1762-ben herceggé vált nászával. Ugyanakkor Esterházy Miklós, mint az ország legnagyobb Földbirtokosa, szintén nem szorult arra, hogy versenyre keljen nászával. A gróf az 1760-as évtizedben már megalkotta egyéniségét tükröző nagy kastélyláncolatát, míg Esterházy Miklós 1762-től kezdhette el építészeti álmai megvalósítását. A herceg generációja, mint két évtizeddel fiatalabb nemzedék, már más világnézeti felfogást képviselt, s az ebből fakadó különböző építészeti, kertművészeti stílusjegyek kettejük között is kimutathatók. 98
