Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)

Vajdai Ágnes Viktória: A Grassalkovichok barokk kertépítészete

róHoffmann Joseph: A gödöllői Grassalkovich-kastélyfácános terve (1782)

mögötte egy dombon álló kerti lakban miniatűrképek láthatók, amelyek a magyar királyokat ábrázolják. ’’(Ezt az üvegházat a XIX. század első harmadában bontatta el az unoka, III. Antal és helyette új Orangerie épült.)

Ebből a korszakból a kerti építmények és szoborplasztikák közül alig maradt meg valami: a többször említett királydombi, egykor a magyar vezérek és királyok képeivel díszített pavilon romokban, a timpanonos bejáratú Lövőház néhány faragott köve - ábrázolását egy századeleji képeslapról ismerjük -, és a Dianna-szobor (korsó nélkül), valamint Apolló szobra fotókon. Nem közvetlenül a Felsőkerthez tartozott, de érdemes megemlítenünk a lovarda melletti udvarban ezidőtájt álló, szintén csak képeslapról ismert ménszobrot („Schimmel”), és a díszudvar egyetlen épen megmaradt falikút-szoborkompozícióját, amely Heraklest ábrázolja a númeiai oroszlánnal.

A kastély főhomlokzata előtti részen kapott helyet az élőkért, melyet a főbejárathoz vezető, kétkarú feljáróval megközelíthető út választott ketté. Mindkettőt olaszbástyás támfal határolta, ez a kastély épülettömbjét mintegy megemelte és annak várszerű látványt kölcsönzött. Az előkertek karaktere és alkotója ugyancsak ismeretlen.10

10 1992-ben Török Péter keltművész kutatásai alapján előtervek születtek az élőképről. A szakember szerint elképzelhető, hogy a két kertrészt kisebb szökőkutak is díszíthették.

95