Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Vajdai Ágnes Viktória: A Grassalkovichok barokk kertépítészete
Gödöllő az I. katonai felmérés térképén (1783) VAJDAI ÁGNES VIKTÓRIA A GRASSALKOVICHOK BAROKK KERTÉPÍTÉSZETE A XVII. és XVIII. század építészetének jellemzője, hogy abban igen fontos helyet kapott a kertépítészet. A főúri barokk kastélyok körüli kertek éppen olyan hangsúlyos szerepet töltöttek be, mint maga az épület. Az így kialakult barokk kertekre a mértani elrendezés, a szimmetria törvényeinek előtérbe helyezése és az emberközpontúság jellemző, mely mindent egy központi akaratnak rendel alá. Ennek megfelelően a kertművészetben kialakult az egymással hierarchikus viszonyban álló fő- és melléktengelyek rendszere, az épülettől sugárszerűen kiinduló utak (vue-k) pedig a környező táj hangsúlyos pontjaira vezettek (templom, kitüntetett épület stb). Ebből a rövid jellemzésből is jól látható, hogy a barokk kertekben előtérbe került a tájnagyságú téralkotás, a tömegformálás, amely már művészi fokon ment végbe. Olyannyira, hogy a természet által alkotott elemeket, a bokrokat és fákat is átszabják a kor ízlésvilágának megfelelően különböző szabályos, mértani formákra. A XVIII. században Grassalkovich I. Antal (1694-1771) - rendkívüli ügyvédi, pénzügyi és politikusi tehetsége révén - Magyarország legrangosabb főurai közé emelkedett. Életét a hivatali és udvari feladatok mellett a kiemelkedő birtokszervezés, az uradalmakban folytatott nagyarányú építőtevékenység és építészeti mecenatúra jellemezte. E tekintetben ki kell emelnünk, hogy az általa építtetett városi és vidéki rezidenciáknál, vagyis a pesti, 91
