Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Kelényi György: Grassalkovich Antal, a műpártoló
A két palotán számos formai és technikai egyezés van, amely azt bizonyítja, hogy a budai rezidencia megoldásai mélyen megrögződtek a kor építtető főurainak emlékezetében. Grassalkovich művészi, építészeti ízlése, tettereje, szervezőkészsége leginkább a budai királyi rezidencia építésekor mutatkozott meg. 1748-ban a királynő elsősorban az ő kezdeményezésére engedélyezte, hogy a várban a királyságot reprezentáló, a főváros régi fényét idéző új királyi palota épüljön. A nádor és a kamaraelnök adakozásra szólította fel a városokat és a vármegyéket, hogy „édes Hazánk és Nemzetünk dicsőségére és boldogságára Budán építendő Királyi Residentiát” minél hamarabb felépítsék.9 A budai palota É-i homlokzatának terve A palota ugyanúgy a királyság szimbóluma, méltóságának megjelenítése, mint például a koronázási jelvények. Királyi rezidencia hiányában nem teljes a királyság székhelye, nincs reprezentatív épület, ahol a koronát méltó környezetben elhelyezhetik. A kor magyar főurai úgy érezték, hogy rezidencia nélkül nem teljes Buda fővárosi rangja, királyi székhelyszerepe. Megerősíthette az államiság, a korona és a rezidencia összefüggését I. Józsefnek 1687-ben, királlyá koronázásakor kiadott - később pedig utódai által is megismételt - hitlevele, amelyben többek között kijelentette, hogy a király és utódai Magyarországon fognak lakni, illetve, hogy a Szent Koronát az országban fogják őriztetni.10 A nádor körlevelében is hivatkozik a rendek ezen vágyára, amelyet az 1741. évi országgyűlés 7. cikkelyébe ismét belefoglaltak 9 A királyi palota történetéről CZAGÁNY István 1966 10 ECKHART Ferenc 2000. 193. 88
