Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége
manufaktúrának 1767-ben adott privilégium, mert a későbbiekben Hatvan, Vágtapolca és más üzemek részére kiállított adománylevelek szó szerint azonos szövegűek voltak.54 A Pozsony megyei Cseklészen 1766-ban alakult egy kartonkészítő manufaktúra polgári tőkével. Az viszont különös, hogy a cseklészi privilégiumlevelet nem a vállalkozók, hanem gróf Esterházy Ferenc nevére állították ki.55 Nagy valószínűséggel a cseklészi szabadalomlevél kérvényét is Esterházy fogalmazta, s annak szövegét ismerhette Grassalkovich I. Antal, amit első kézből Esterházytól kapott, de találkozhatott a privilégiummal a Magyar Kamara elnökeként is. Az viszont tény, hogy régóta ismerték egymást.56 Grassalkovich egyik uradalmi központja Nyitraivánkán volt, ahol díszes kastélyt is emelt. Grassalkovich ivánkai kastélyától vizuálisan látható távolságban, attól néhány száz méterre állt az Esterházyak cseklészi kastélya. A két birtokot egy út kötötte össze, amelyet mindössze egy patak választott el. Grassalkovich I. Antal szomszédja, az a gróf Esterházy Ferenc (1715-1785), aki főkancellár is volt, s aki betöltötte Moson vármegye főispáni tisztét, 1766-tól pedig a Magyar Kancellária vezetője lett. Esterházy Ferenc Mária Terézia és II. József különösen kedvelt híve volt. Ő az, aki megalapította a család cseklészi ágát. Utóbb rokonságba is kerültek, miután Grassalkovich II. Antal Erzsébet nevű lányát feleségül vette a fia, az ifjú Esterházy Ferenc.57 Grassalkovich 1767-től más hazai posztómanufaktúrában is érdekeltséget vállalt. Nevezetesen a gácsi posztómanufaktúránál, amely 1767. január 1-től már részvénytársaságként működött, ő az egyik főrészvényes. Érdekesség, hogy a történelmi Magyarországon ez az üzem volt az első, amely részvénytársasági formában működött. Gróf Forgách János 1767. január 1-től, az üzeme bővítésére 25 000 forint alaptőkéjű társaságot hozott létre 50 db, egyenként 500 forint névértékű részvénnyel. Csak megjegyzem, 1 részvény kb. az akkori hatvani uradalmi serház éves hasznával volt egyenlő értékű. Grassalkovich az általa jegyzett 10 db részvényével az alaptőke 20%-át tartotta kézben, mellette Forgách gróf 25 db részvénye az alaptőke felét tette ki. Amikor 1770. március 1-jén az átszervezett részvénytársaságnál, az alaptőkét 121 000 forintra emelték, már szerényebb összeget jegyzett. Forgách János a 242 részvényből 150 db-bal rendelkezett, Grassalkovich 20 db vásárlásával a második főrészvényesként 2400 forintot fektetett be.58 59 Grassalkovich Antal egyáltalán nem véletlenül vett részt a gácsi posztógyártó részvénytársaság működtetésében, ugyanis a tulajdonos Forgách János gróf Grassalkovich veje volt, miután a gróf Teréz nevű leányát vette feleségül,55 Grassalkovich, aki korának egyik leggazdagabb főura, üzletpolitikájára jellemző, hogy miközben Hatvanban posztómanufaktúrát alapít, támogatja ideig-óráig Gácsot, és a kamarai létesítésű apatini üzemet, viszont amikor komoly bajba kerül 1770 után a gácsi 54 ENDREI Walter 1969. 141. 55 ENDREI Walter 1969. 141. 56 Grassalkovich I. Antal még 1741. szeptember 5-én, mikor egy személyes találkozón javasolta a királynőnek, hogy a magyar országgyűléstől kérjen általános nemesi felkelést, ezt a tervet azonnal elfogadták és mellé álltak Esterházy József és Esterházy Ferenc. - ZÁVODSZKY Levente 1931. 71. 57 ÉBLE Gábor 1909. Gróf gyaraki Grassalkovich Antal ivadékai c. leszármazási táblázat. 58 ENDREI Walter 1969. 218-219. 59 ' EBLE Gábor 1909. Gróf gyaraki Grassalkovich Antal ivadékai c. leszármazási táblázat. 60
