Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége
A parádi üveggyártó fabrikában, 1845-ben 1400 öl, azaz 4774 m3 fát használtak fel a gyártás során22, s ebben nincs még benne az üveggyártás alapanyagát képező hamuzsír előállítása során eltüzelt fa mennyisége. A hamuzsírfőzők okozta erdőpusztítás mértékét jelzi, hogy egyetlen mázsa (100 kg) fa elégetése során fafajtáktól függően mindössze 0,2-2,0 kg hamu keletkezik. Egy mázsa hamuból mindössze 10 kg szalajkát (hamuzsírt) lehet főzni. Viszont már 100 kg hamuzsír előállításához mintegy 4-5 vagyon, azaz 40-50 tonna (!) fa elégetésére volt szükség.23 1750-1850 között a magyar királyság területén - Fényes Elek adata szerint - 4,4 millió kát. h. erdőt irtottak ki. Ha metrikus mértékekben számolunk, akkor 1 kát. h. = 5760 m2, s így a kivágott 4,4 millió kát. h. erdő 25 344 km2-t tett ki. Végül is egy évszázad alatt az erdőpusztulás mértéke a magyar királyság 325 411 km2 összterületének a 8%-át, míg a 232448 km2 kiterjedésű történelmi Magyarország 11%-át érintette. URALKODÓI RENDELETEK A HAZAI IPAR PÁRTOLÁSÁRA A XVffl. SZÁZADBAN Már az 1715. évi országgyűlésen kiküldött ún. rendszeres bizottság főurai közt Esterházy Ferenc és Károlyi Sándor is úgy látták, hogy a hazai manufaktúrák termékei számára az országban állomásozó katonaság felszereléssel és ruházattal való ellátása jelenthetné a belső piacot, elsősorban a bőripari és a gyapjúfeldolgozó manufaktúrák számára. Ezzel kapcsolatban a bécsi Haditanács még 1734-ben rendeletet bocsátott ki, melyben a magyar csapatok parancsnokainak meghagyta, hogy a katonaság ruházatát az országban szerezzék be, ha az olyan áron kapható, mint külföldön.24 Idetartozik, hogy Mária Terézia az 1764. évi országgyűlés cikkelyei közül a 24. cikkelyben hozzájárult, hogy a magyar katonaság ruházatát az országban készítsék, ha ez nem kerül többe, mint a cseh-osztrák tartományokban.25 A hazai textilipar fejlesztését segítendőn 1761-ben az uralkodó rendeletekben szólítja fel a törvényhatóságokat a selyemipar - selyemhernyó-tenyésztés - meghonosítására.26 Még ebben az évben a királynő kötelezi a céheket királyi kiváltságlevél kiváltására, illetve régi királyi privilégiumaik újból történő kiváltására. Ettől kezdve a céh kiváltságlevél adományozása uralkodói felségjoggá vált.27 Mária Terézia az 1760-as évek elején komolyan támogatta a magyarországi manufaktúraipar létrejöttét. Ez a folyamat elkezdődött az első kamarai manufaktúra 1763-ban történt alapításával, majd folytatódott az 1764. január 30-án kelt resolutionak a kibocsátásával, melynek a végrehajtását sürgette. 1765-től egymást érték a Magyar Kancelláriához intézett leiratai, s ez a hivatal a Helytartótanácstól és Magyar Kamarától kért felterjesztést a szabad 22 VAHOT Imre 1846. 11. 23 CSIFFÁRY Gergely-PORKOLÁB Tibor 1999. 27. 24 MOLNÁR Erik 1967.1. 328. 25 BENDA Kálmán 1982.11. 581. 26 FUTÓ Mihály 1944. 63. 27 BENDA Kálmán 1982. II. 578. 52
