Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Dóka Klára: A Grassalkovichok telepítési politikája
gyár, német, szlovák lakosokat említ az egyházlátogatási jegyzőkönyv. Bikityn a 18. század első évtizedeiben katolikus szerb (illír v. dalmát) lakosság élt, ideiglenes templomuk 1731-ben, a végleges 1768-ban épült. 1800-as években magyarok is megjelentek. Garát még az előző birtokos, a Czobor család telepítette újjá, 1750-ben lett Grassalkovich birtok. Tataházát 1764-ben Grassalkovich I. Antal alapította, és ide katolikus magyarokat költöztetett. Vaskút elpusztult faluba a 18. század első évtizedeiben szerb lakosság költözött, majd a század közepén Grassalkovich katolikus németeket hozott helyettük. Az el nem pusztult települések közül Bátmonostor lakossága magyar és katolikus volt a 18. század vége óta. Felsőszentivánon 1783-ban magyar, illír, szlovák lakosság élt, 1803-ban és 1810-ben magyar, német, illír, szlovák népességet említ az egyházlátogatási jegyzőkönyv. Baja a 17. század utolsó évtizede óta a környékből települt újjá. Jelentős volt a Boszniából és Dalmáciából történő bevándorlás, ahonnan - mint jeleztük - katolikus szerbek jöttek. 1712-ben számukra alapították az ősi plébániát, majd 1728-ban egy másodikat a német, magyar, szlovák lakosságnak. Mindkettőt ferencesek vezették. A későbbi évtizedekben a magyar lakosság aránya nőtt. A 19. század elejére, mint másutt is Bács-Bodrog megyében, a bajai uradalomban is nemzetiség és vallás szempontjából vegyes kép alakult ki.23 Végül szólni kell néhány szót a komjáti uradalomról, mely az eddigi területektől távol, Nyitra megyében helyezkedett el. A központon kívül csak Csomok és Kiscsomok puszta tartozott hozzá az első magyarországi népszámlálás idején.24 1769-ben, valószínűleg Karpe Mihály kamarai mérnök készítette el „Mappa exhibens intravillanum oppidi Komjáthy” című térképét,25 mely az eredeti központ mellett a domborzati viszonyoknak megfelelően két szabályos utcasoron tünteti fel az új telepesek helyét. A II. sz. táblázat adatai már abból a korszakból származnak, amikor a Grassalkovich család kihalt és a falvak más-más birtokoshoz kerültek. Ha az adatokat áttekintjük, a telepítési politikának a következő főbb jellemzőit emelhetjük ki.- a család egyértelműen a katolikus betelepülőket részesítette előnyben, de ha az őslakosok, a spontán beköltők más vallásúak voltak, azt eltűrték; ezért maradt meg Gödöllő, Hévízgyörk református lakossága, illetve a sok evangélikus Csömörön, Kisújfaluban, Zsidón stb.- ami a nemzetiségi összetételt illeti, elsősorban németeket hoztak, de költségkímélés miatt telepítettek magyarokat, és segítették a spontán szlovák beköltözőket is.-a bajai uradalomban, mint jeleztük, még nagyobb volt a tarkaság. Ha a három legnagyobb Bács-Bodrog megyei birtokos, a kalocsai érsek, a kamara, Grassalkovich falvak hasonlítjuk össze, sajátos megoszlást észlelhetünk: a kalocsai érsek falvai főleg magyarok és viszonylag sok a protestáns, a kamara területein sok a német, görögkeleti szerb és zsidó, a Grassalkovich birtokon pedig magyar, német, szerb katolikusok éltek. 23 Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 1. Kalocsai főegyházmegye. Budapest, 1968. II. kiad. 24DÁNY1 Dezső-DÁVID Zoltán 1960. 39
